Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
6 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. viseltetnek az uralkodó ház iránt; de a törvények szellemében jogszerűleg kívánják, hogy az alkotmányos elvek valahára uralomra jussanak a kormányban; mi végre a népképviseletet óhajtják életbe léptetni." E felirat a többi megyékben is köröztetvén, számos pártolókra talált; a népképviselet, mit eddig is a reformi törekvések egyik foczéljául tekintettek ugyan annak vezérei, de megvitatás alá még nem fogtak volt, mind nagyobb visszhangra talált a közvéleményben. Azonban, előre látható vala, hogy a nemzeti ellenzék e törekvésében nem fog egyhamar sükert arathatni. A városi kérdésnek már három országgyűlésen folytatott sükeretlen tárgyalása mindenkit meggyőzhetett, hogy az évek hosszú során át kellend még izgatni s küzdeni a kormány s conservativ párt ellen, míg a népképviselet oly módon léphet életbe, hogy belőle az alkotmányos haladásnak új eleme s eszköze váljék. Kételkedni alig lehetett, hogy még magában a nemességben is nagy nehézségek s akadályok fognak kifejleni e kérdésre nézve, ha egyszer kenyérszegésre kerül a dolog. Már pedig minden gondolkodó hazafiban erősbödött, kivált a legújabb tapasztalatok után, ama meggyőződés , hogy a törvényhozás eddigi elemeivel a legégetőbb szükségű reformokban sem tehet a nemzet egyhamar, a maga radikál irányában, a köz kívánatnak megfelelő haladást. A körülmények e helyzetében, a törvényhozási tér nem nyújthatván biztosabb reményt az átalakulás gyorsabb végbemenetére, az ellenzék vezérei a társadalmi téren kívántak tenni némi kísérletet. Meggyőződvén ugyan is, hogy a reformi'párt, hasonlíthatlan nagy többsége mellett, csak azért nem bir kellő súlylyal az országgyűlésen, mivel itt egyedül a nemesség, a kiváltságos osztály képviseltetik, melynek egyik töredéke a másikat reformi törekvéseiben paralyzálja: a társadalmi téren oly eszmét, oly érzelmet ügyekeztek kitalálni, mely körül minden osztályok s fele-