Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

86 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. 1837-1839. tüntetéssel égették meg. Lisztet, az európai hírű zenehőst, Zágrábban agyonlövéssel fenyegették, ha magyar nemzeties darabokat merészeljátszani. Az „Illyrszke Narodne Novine", mind epésebb kifakadásokkal, gúnyokkal és szidalmakkal töltötte meg lapjait a magyarság ellen. És a kormány orgánumai, különösen a censura, az illyrpárt ezen eljárását legkevésbbé sem korlátolták; míg ellenben a magyarországi könyvvizsgáló hivatalok e viszonyokra nézve oly szigorú utasításokat vettek, miknél fogva a magyar időszaki iratokban mindent kitörűltek s eltiltottak, mi az illyrpárt ezen féktelenkedéseinek megfejtésére, vagy visszatorlására vonatkozott. Történt nem egyszer, hogy a legigazságtalanabb megtámadások, a legalaptalanabb rágalmak szórattak a horvát lapokban a magyarság ellen; s a magyar lapoknak a legmérsékeltebb hangú czáfolatokat sem lehetett kinyomatni hasábjaikon: az illyrpártiaknak minden gyanúsítás, minden piszkolódás szabad, a magyaroknak az önvédelem is tilos volt. A kormány részrehajlása annyira ment e viszonyokra nézve a sajtó kezelésében, hogy végre még az orosz kormány s orosz pánszláv propaganda ellen sem lehetett semmit közzétenni. A cénsura minden czikket, mely a mind veszélyesebben izgató orosz propaganda ármányainak megvilágítására vagy megrovására vonatkozott, kivétel nélkül kérlelhetlenűl kitörűlt. A Metternich-kormány, a monarchia nagy veszélyeztetésével, nem csak tűrte, de pártolta is e lovagiatlan harczot, ezen alattomos fondorlatokat, csak hogy a magyar nemzetiségnek a maga törvényes önállóságára s a szabadelvű reformokra irányzott törekvéseit meggátolja és sükeretlenítse. Az niyrpár- Az illyr mozgalom vezéreinek lehetetlen volt mindjárt íéí törekvT- kezdetben nem látniok, hogy törekvéseiknek, ha azok egyedül a csekély számú horvát fajra szorítkoznak, bár menynyire feltüzelik is ebben a nemzetiség eszméjét s érzetét, a kitűzött titkos czélra nézve nem lehet nagy eredményök. Ügyöket tehát a déli szlávok közös érdekének hirdették, s sei a szerbekkel.