Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet . Kovmánykisérletek a nemzeti irány elfojtására. 83 zetiség fejlődésével és szilárdulásával. A kormány tehát, 1837 1839miután a nemzetiséget egyenesen többé nem ostromolhatá, A kormány f ,„ . ,t i i • beavatkozáséin fejlődésében meg nem állíthatá, sőt annak, akaratja saanemzetiellenére is, mind több engedményeket tenni kénytelenítte- séjgl0^sazá" tett, ellenséget támasztott ellene az illyrismusban, hogy vele együtt a szabadelvű, radikál szellemet s alkotmányos reformtörekvéseket is gyöngítse. „Bizonyos — úgymond maga egy 1862-ki bécsi lap x) — hogy a Metternich-kormány ezen alkalmat (a magyarok nemzetiségi törekvéseit) örömmel ragadta meg, hogy a nem magyar-ajkú népeket, különösen a horvátokat, titkos gyámolitás, vagy legalább ilyesminek igérése által a maga részére vonja, s a köztök és a magyarok közt nyilvánossá lett ellentétek kibékülését meggátolja.... Nem lehet tagadni, hogy ezen tervek nagy ügyességgel vétettek munkába, úgy hogy azok közöl, a kiknek ezen pártküzdelemben a kormány cselekvő szerepet szánt, csak kevesen látták át a czélokat, melyek mellett síkra léptek; és hogy ezek azt vélték, hogy ők egyes-egyedül nemzetiségök mellett küzdenek, míg csak eszközök valának oly czélokra, melyek nemzetiségökkel semmiféle egybefüggésben nem álltak." Elbeszélvén aztán, mily heves ellenmondásra talált az 1832/6-ki országgyűlés rendéinél a fentebb említett „Magyarokká legyünk-e?" czimű röpirat: ekként folytatja elbeszélését a bécsi lap : „Ezen irat rendkívüli hatása meggyőzte a kormányt, hogy eltalálta az igazi utat, miként tartsa távol egymástól a magyarokat és a horvátokat; s tovább haladt ezen úton. Miután magában Magyarországban a viszonyok azt nem engedték meg: Horvátország lőn kiszemelve egyelőre irodalmi csatatérül a magyarság ellen ... A kormány megadta az engedélyt dr. Gáj Lajos lapjára." Az országgyűlés után azonban nemcsak tűrte, hanem egyenesen ápolása alá is vette a kormány a horvát-illyr ') A szláv érdekeket képviselő „Ost und West" 1862-ki folyama márcziusi egy számában. 6*