Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

162 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormánye'vei. 1840. tását s orvoslatuk kivívását a jövő országgyűlés buzgalmának adják át. Az amnestia Az amnestia, melyet a eonservativ pártiak az említett löttkiengesz- ki1'- leirat megérkezte óta eleve híreszteltek, april 30-kán teiődés. végre leérkezett a főherczeghez. E feletti örömében a nádor tüstént magához hívatá Deák Ferenczet, hogy az örömhírt eleve is tudassa vele, kinek állhatatossága s bölcs vezérlete legtöbbet tőn a nagy eredmény kivívásában. A főherczeg másnap mindjárt kihirdettetni szándékozott a leiratot. A bölcs hazafi azonban, mivel a leirat, bár teljes amnestiát ad, de a szólásszabadságot a jövőre bővebben nem biztosítván, a törvény sérelmét sem orvosolja teljesen, tanácslá a főherczegnek, hogy elállván a kihirdetéstől, egy vegyes ülésben csak élő szóval adja elő annak tartalmát. A főherczeg hajlott a tanácsra s a május 1-én tartott vegyes ülésben egyszerűen tőn jelentést, hogy a király april 29-kén kéjt végzése által megrendelte, hogy mind azon személyek, melyek a múlt országgyűlés kezdete óta politikai okok miatt perbe fogattak s jelenleg a rajok kimondott büntetést szenvedik, teljes szabadságba helyeztessenek; a még folyamatban lévő perek pedig megszűnjenek. E jelentés május első napját a közönséges öröm és kiengesztelődés ünnepévé szentelte a nem sokára szétoszlott oszággyülésen szintúgy, mint az egész hazában. Az öröm annál tisztább volt, minthogy a szenvedő polgárok a hazának a nélkül adattak vissza, hogy szabadságukat elvek megtagadásával, nemzeti jogok feladásával kellett volna megvásárolni. Nevelte az örömet az, hogy az amnestia bízvást annak jeléül szolgálhatott, hogy a hatalom törvényt s alkotmányt sértő kényuralmi rendszere megszűnt, s a törvények szelíd hatalmának uralma helyreállott; mert nem alap nélkül lehetett remélni, hogy a kormány az országgyűlés folyamából meggyőződött, miképen a veszélyes ingerültséget nem azok terjesztik, kik a józan haladás békés ösvényén a számos hiányokat pótolni, s az előítéletek és