Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
Az 1825-ki országgyűlés előtti viszonyok. 37 nek sükeres keresztülvitele, a népek engedelmességének s megnyugvásának kieszközlése is mulaszthatatlan feladatává tette. Azon meggyőződésben, hogy a nyugtalan újítási szellem a mindinkább terjedő vallásos közönyösségben, egy jámbor, önmegtagadó vallásosság hiányában is találja táplál atát, nem is mulasztá el a kormány egyéb igazgatási törekvései közt a vallásos érzék fejlesztésére is kiterjeszteni gondjait. A szűkkeblű, aggodalmas politikai rendszer mindazáltal e téren is meghiúsított minden eredményt. Az embert miként minden másban, úgy vallásos érzelmeiben is csak egy alapos, egyetemes kiképeztetés emelhetvén magasabb fokra : c tekintetben mindenek előtt egy czélszerű nevelési s közoktatási rendszer életbe léptetése lett volna szükséges a süker biztosítására. A kormány azonban merő félelemből, nehogy e módon talán a felvilágosodás, a népszabadsági eszmék is táplálatot nyerjenek, a köznevelés rendszerét és szellemét nem akarta megváltoztatni; minek következtében a belső vallásosság élesztésének, a kegyes érzelmek ápolásának eszközeit elhanyagolván, sőt számos esetben egyenesen meg is gátolván, csak a vallásosság külső nyilatkozatait, az isteni szolgálatot ügyekezett gyarapítani; csak az ünnepek megtartását s a részvétet az egyházi szertartásokban sürgette. Csoda-e aztán ha a tudatlanságra épített, merő gépies gyakorlatokból álló vallásosság, mely a kedélyeket meg nem termékenyítette, sem tartós, sem áldásos nem lehetett? Minden jó és czélszerű, mi e téren nálunk történt, csak abból áll vala, hogy a papság egy részének teljesebb kiképeztetése végett, Pesten, az egyetem mellett, egy középponti seminarium alapíttatott, melybe minden püspöki megyéből egy pár növendéket kellett küldeni a theologiai folyam hallgatására. De egyéb köznevelési intézetekben, iskolákban semmi lépés sem tétetett a vallástan emelésére. A fonák közoktatási rendszer s a tanárok szabadságának aggodalmas korlátozása mellett, a legjobb szándokú s buzgalmú tanárok sem hathattak sükeresen növendékeikre.