Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

30 Első liönyv. Bevezetés. hogy azt ezután se ér/je baj ; mert az én boldogságom az isteni gondviselés által kormányomra bízott hű népeim boldogságában áll. Most ismét veszélyek fenyegetó'dznek: az egész világ eszeló'sködik s mellékczélokból ábrándos alkotmányokat hajhász, nem tudva, mit kiván. Szerencsések ti, kiknek őseitektől öröklött alkotmányotok van; melyet hogy szeressetek, akarom, mert én is szeretem azt, és valamint eddig megtartottam, úgy ezentúl is megőrzendem s a maga épségében szállítandom maradékaimra: remélvén, hogy ti sem fogtok engem bármi veszélyben is elhagyni. Ily veszély most még nem forog ugyan fenn; de lia az eset, mi távol legyen, beállana, segedelmetekre számot tartok." Ily biztosító királyi szó után nem maga a fejedelem ellen látszott volna-e az véteni, ki nyilván állítani meri vala, hogy az alkotmány veszélyben forog? Es ez okozhatá, hogy Ferencz felette jó fogadtatásban részesült Budapesten 1). l) Érdekes, mit e fogadtatásról Dessewfíy József gr. ir Kazinczy Ferenczhez okt. 22-én kelt levelében: „Olvastam a Fejérváry, Pest megyei főnotárius levele't, melyben Dokus fiskálisnak irta, hogy ők (a Pest megyei küldöttse'g tagjai) csaknem nyakába s lábaihoz borultak (a császárnak). Vivatot kiáltoztak az audientián." — Bővebben ir erről egy más, 1821-ki február 6-án kelt levelében: ,,A magyarok viselete Budán, az egész nemzetet nevetségessé tette Európa előtt. Azt mondatták a császárral: ,,totus mundus stultisat etc " Gr. Teleki Samu, felesége gyöngyeivel paszomántoztatta ki mentéjét. Az egyik b. Prónaynak drap d'orból valának sarui. Mások temérdek portékákat szedtek fel a boltokból, hogy gazdagoknak láttassanak és tisztelkedhessenek. Es mind ez azért volt, mert nimbussal akartuk ő felségét Troppauba küldeni; és mivel a csehek hidegen fogadták a fejedelmet, mi melegen akartuk, — és így az árnyékot elvetni Wrbnára, és magunkra hajtani a kegyességek fényeit és sugárjait. 0 felsége soha sem volt kegyesebb. Gr. Almássy Kristóf azt projectálta: küldenének egy deputatiot a spanyolokhoz, és köszönnénk meg nekik fejedelmünk kegyes Ígéreteit. Gr. Teleki Lászlónét megcsókolta a királyné, — valamennyi dáma a grófnéhoz tódúlt, és meg akarta ajkaival érni azt a szent helyet, a hová a fejedelmi csók tapodott ... 0 felségének Budáról lett elutazása után eltiltatott a nyomtatástól Gustermann munkája 3-ik darabja; később pedig két zsidót magyar nemesekké nevezett ki ő felsége. A királyné - azt mondta^ hogy Prágában 24 óra alatt több kérőleveleket kapott férje, mint két hét alatt Pesten. Csak Wunn, a