Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

Az 1825-M országgyűlés előtti viszonyok. Egyébiránt, midőn Ferencz e szavakat intézé a ma- A spanyol, , 1 , • T • t -i i n • portugál és gyar nemzethez, a kormány egy ideig ovakodek is szemet nápoivi for. szúróbb rendeletekkel maga ellen ingerelni a közvéleményt. radalomA reactio által örökre elnyomottnak vélt forradalom erkölcsi láza Európa több vidékein már ismét elhatalmazott vala a kedélyeken. A német népek, bár ugyan csak békés úton, de mind komolyabban követelék fejedelmeiktől a harczok idején megígért s a bécsi congressuson is biztosított alkot-« niányt. Komolyabb volt az ügy Spanyolországban, hol a sereg a cadixi cortesek által még 1812-ben alkotott demokratiai alkotmányt kikiáltotta, s a sereghez csatlakozott nemzet a királyival is elfogadtatta. A forradalom rövid idő múlva Portugálba is áthatott s győzedelmeskedett. Mi azonban a bécsi kormányt még közelebbről érdeklé s inkább aggasztá: Spanyolország példája Olaszországot is maga után ragadta:' A mozgalom itt a carbonarik társulatából eredt, mely mt^ a franczia háború alatt keletkezett s Olaszország egyesítését tűzte ki törekvései czéljává. A carbonarik által felizgatott nép Nápolyban a spanyol alkotmány elfogadását m hangosabban követelte s végre ki is daczolta IV. Ferdina királytól. Sicilia ugyanazon alkotmányt kiáltotta ki, s magát ezenfelül Nápolytól is függetlennek nyilatkoztatta. A bécsi udvart nagy aggodalom szállotta meg, nehogy a forradalmi szellem az osztrák uralmat gyűlölő lombardvelenczei királyságra is kiterjedjen. Metternich herczeg nagy erélylyel ragadta meg az ellenforradalom gyeplőit Olaszországban. A nagyhatalmakat reábirta, hogy elébb Troppauban, majd Laibachban congressusba gyűljenek, s Ausztriát 1820. Október. 1821. Január. fejérvári püspök, szólott úgy a mint az igazság, az okosság és a fejedelemhez való bizodalom és hűség megkívánja; azt mondta t. i.: „remélik a magyarok, hogy nem fogja őket ezután ő felsége pátensek által igazgattatni. Sok magyarok azt mondják: hogy közelebbi viseletek által Budán mostani constitutiójokat sok századokra megerősítették. Ezeknek pápaszemre lenne szükségük .... A magyarok viselete Budán káros és hazug hizelkedés volt; — mert megelégedést színlelt, és megcsalta a jószívű, de nem messzelátó jámbor fejedelmet." Kazinczy és Dessewffy levelezése III, 73 és 87.