Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

78 át és ezáltal a kamatteher évente 10 millió font sterlinggel (100 millió forint!) kevesbedett. Csak egy példát még Francziaország pénzügyi történetéből. Fould Achille pénzügyér által 1852. évben megtett átváltoztatása az 5 százalékos renteleveleknek 4V2 százalékosokká, a Franczia államadósság ezen részének évi kamatterhet 17.566,401 frankkal kevésbité, s igy az azóta lefolyt huszonkét év alatt a franczia kincstárnak 386.460,822 frank megtakarítást okozott! Az ellenvetést — már e tanulmány más pontjainál tették azt ellenem — látom eló're: „Magyarország sem Anglia, nem Francziaország," Bizonyára nem, és kevés kilátása is van mmcla ddig azzá lenni, mig bizonyos lapok csaknem honárulásnak bélyegzik, ha eló'haladott országok eljárását ajánljuk követésre hazánknak. A különös felfogást nem akarom itt átalános megítélés alá venni. A mi esetünkre szoritkozva, azt válaszolom: De Magyarország államadósságát még nem is számítjuk milliárdokban, mint Anglia és Francziaország államadósságait; de Magyarország ennek daczára ma nem 4—5 százalékot, hanem 7—10-et fizet; de mi nem is 3—40|0-ig leszállást kivánunk Magyarország részére, hanem szivesen megállunk az 5—6 százaléknál is, a mi már is nemzeti adósságunk kamatterhét egy negyed, legalább is egy egy ötöd részszel lejebb szállitaná. Vájjon hasonló müvelet nem volna-e létesithető a közös államadósságból elébb elválasztandó reánk esö részre nézve is? . . . A müvelet nehezebb s bizonyára a messzebb jövó're tartozik, melyet itt nem akarunk figyelembe venni. XXIX. Költségvetésünk köteles kiadásaiból még a va suták kamatbiztositását (14.000,000 ft) kell figyelembe venni. Fz bizonyára újkori államtörténetünk legkényesebb és legkevésbé kedves fejezeteinek egyike. Alig érvényesítettük bárhol hasonló mérvben saját erőink túlbecsülését és a tén \ leges viszonyok figyelmen kivül hagyását, a tervezésben a tervtelenséget összekötve a határtalan könnyelműséggel a ki vite'ben! A következmények szerfelett érezhetők: túlságos va uti politikánkat illeti meg az egyátalán nem irigylésreméltó oroszlánrész az állam jelen pénzügyi nyomor