Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

Szép emlékező tehetség

59 Szép emlékező tehetség. Egy főrendi tag büszke levén történelmi tudományára és emlékező tehetségére, mind­kettővel gyakran kaczérkodott a főrendi ülé­sekben, összevissza idézvén a történelmi ada­tokat, éveket, napokat, számokat, és mind­annyiszor találkoztak, kik felsóhajtva, fejet csóválva, bámulták a ritka elmebeli tehet­séget. Ezen bámulat legmagasb fokát érte el, mi­dőn egy főrendi ülésben híres historicusunk imigy fitogtatá emlékező tehetségének nagysze­rűségét : „Olvastam valahol nagymélt. főren­dek — ha jól emlékszem az Augsburgi allge­meine Zeitung-ban, még pedig ha nem csalat­kozom annak 1838-ik évi folyamában, sőt — most jut eszembe — augustus 3-diki 2153. számnak, 15339-ik lapjának harmadik hasáb­ján levő végfejezetében stb." Egy furfangos elméncz báró, ki nem tar­tozott azon jámborok sorába, kik a híres his­toricus citátumainak föltétlenül hitelt adtak, rögtön az ülésben följegyzé a roppant talentu­mot tanusitó adatokat, és ülés után történt szigorú vizsgálatból kisütötte, hogy most az

Next

/
Oldalképek
Tartalom