Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

I. Bevezetés

6 BEVEZETÉS. gá 11 jog megorvosol tátik, az igazság kiszolgáltatik, a magánjogok törvényes'tekintélylyel érvényesíttetnek és biztosittatnak, a polgári törvénykezési rendtartást képezi, V. ,y < J '•- > • Magyarországon a polgári törvénykezést szabályozó rendszeres törvényt — a fennebbi értelemben vett polgári törvénykezési rendtartást — a legújabb időkig hazai törvényeink gyűjteményeiben hasztalan keresnénk; a törvénykezés szintúgy, mint, a polgári magánjog, hazánkban történelmi alapon nyugszik, a nemzet életéből fejlődött ki; részint a magyar törvénytárban meglevő végzeményekben előforduló, a törvénykezésre vonatkozó egyes határozmányok; részint Verboczi István hármas törvénykönyve (Tripartitum juris consvetudinarii inclyti regni Hungáriáé) ; részint törvényerővel biró szokások és helyhatósági szabályok, — melyek városok, megyék vagy kerületek által saját törvényhatóságuk határain belől a köztörvényekkel megegyezőleg hozattak, — és végül a legfőbb biróságnak hasonló esetekben hozott döntvényei (decisiones curiales) szolgáltak a törvénykezési eljárás- alapjául. így volt ez hosszasan, legfennebb a törvénykezés egyes részeiben történtek javitások és módosítások, de a szétszórtan meglevő törvényes intézkedéseket rendszerbe foglalva egybegyűjteni — többszöri kísérletek daczára — sem sikerült, a nemzet folytonos küzdésnek levén kitéve, hogy létét és Önállóságát az idegen befolyással, külerőszak- és belviszály lyal szemben biztosithassa, ily viszonyok között pedig a belreformok létesítésére s különösen a törvénykezés szabályozására és javítására vajmi kevés idő maradott. A polgári törvénykezési eljárás ezen jellegét Magyarországon megtartotta egészen az 1786-ik évig, midőn II. József, az országgyűlés — mint törvényhozói egyik factor — mellőzésével, egyszerű rendelvény útján a polgári törvénykezésre vonatkozó addig fennállott törvényes szabályokat megszüntetve, egy új polgári törvénykezési rendszert léptetett életbe, mely azonban már az 17 9%-ki 40-ik törvényczikk által eltöröltetvén, az előbbeni alkotmányos eljárás visszahelyeztetett és az újabb kor igényeinek megfelelő haladásnak indult; miről tanúskodnak az 18376-ki 3. 10. 13. 14. 15. 16. és 18-ik törvényczikkek, különösen pedig a sommás eljárásról szóló 20-ik törvényczikk, továbbá az 183%0-ki 15- és 22-ik törvényczikkek, melyek elseje egy igen kitűnő váltótörvényt, utóbbika pedig a csődeljá-