Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

ra. CZIKK. 23 A fennebbi III. czikk különbséget tesz az ügyek között a szerint, a mint az előbbeni törvénykezési szabályok értelmében sommás szóbeli perek, vagy pedig rendes perek forognak fenn ; ha sommás szóbeli perekben a tárgyalás már be volt fejezve az új eljárási szabályok életbeléptetése előtt, de még Ítélet nem hozatott: az Ítélethozatal, ha pedig a tárgyalás ugyan megkezdve, de befejezve nem volt: a további tárgyalás az 1868: LIV. t.-cz. 114—127. §§. szerint történik, mi a sommás szóbeli pereknél annál könnyebb, minthogy ezen ügyek tárgyalásánál a birónak terjedtebb hatásköre van az új eljárási szabályok szerint, és igy meg van adva az alkalom arra, hogy azon esetben, ha a megkezdett tárgyalásnál hiányok vétetnek észret vagy egyes befolyásos körülmények kellőleg felvilágosítva nem lennének, a bíró a felekhez intézendő kérdései által az ügy kitisztázására szükséges minden felvilágosítást megszerezzen. A rendes perek ezen czikk 2-ik pontja értelmében jegyzék mellett a pertárba átteendők és pertárilag kezeltetnek. Megjegyzendő azonban, hogy a rendes perek az eljárás módjára való tekintettel, ugy az ideiglenes törvényk. szabályok, mint az osztrák ideigl. polg. perrendtartás szerint kétfelé oszoltak; a rendes eljárás módjai voltak ugyanis az írásbeli és szóbeli, helyesebben jegyzőkönyvi eljárás; minthogy pedig az 1868: LIV. t.-cz. a sommás szóbeli eljáráson kívül, a rendes írásbeli eljárás mellett a jegyzőkönyvi tárgyalást is megkülönbözteti, l) de ezen utóbbi módja az eljárásnak, csak kivételesen néhány esetben jön alalmazásba, vagy pedig a felek kölcsönös megegyezéssel választhatják, kérdés tárgya lehet az, hogy miután a rendes perek ezen III. czikk 2. pontja szerint az eljárás módjára és állapotára való tekintet nélkül a per tárba teendők át és az eljárás további folyamában pertárilag kezelendők, az ily ügyek a pertárban a rendes Írásbeli eljárás, vagy pedig a polg. törv. rendtartás 144. §. értelmébeni jegyzőkönyvi eljárás szabályai szerint lesznek-e tárgyalandók? Ezen kérdés különösen fontossággal bírhat oly esetekben, midőn egy, a régebbi törvénykezési szabályok értelmében a rendes szóbeli, vagyis helyesebben jegyzőkönyvi tárgyalás alá tartozó ügy folyamatba tétetvén és annak tárgyalása megkezdetvén, az befejezetlen a pertárba áttétetik. Első tekintetre azt lehetne gondolni, hogy az ily utóbb emiitett ügyek a pertárban is jegyzőkönyvileg lesznek tárgyalandók, minthogy a régebbi eljárási szabályok szerinti szóbeli, vagyis jegyzőkönyvi tárgyalás legtöbb hasonlatossággal ') 1868; LIV. t.-cz. 144. §.