Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

24 IGAZSÁGÜGYIM. REND. bir a polg. törv. rendtartás 144. §. értelmébeni jegyzőkönyvi tárgyalással; azonban alaposabb vizsgálódás után azon meggyő­ződésre jutunk, hogy az ily ügyek, a mennyiben az ügy érdeme van tárgyalás alatt, örökké a rendes — írásbeli — eljárás sza­bályai szerint tovább tárgyalandók; mert egyfelől a polg. törv. rendtartás 144. §. szerinti jegyzőkönyvi eljárás csakis egy ki­vételes neme az eljárásnak, melynek — mint fennebb is említ­tetett— csak néhány, a törvényben határozottan kijelölt mel­lékkérdéseket tárgyazó esetekben van helye, külön­ben pedig csakis a felek megegyezésével választathatik, másfelől pedig a jelenlegi III. czikk 4-ik pontja is ezen nézet mellett bizonyít, midőn rendeli, hogy a fél a megjelenési határnapon periratát magával hozni tartozik, már pedig perirat csakis a rendes — írásbeli — eljárásnál létezik. Ebből következik egyszersmind az is, hogy azon esetben, ha valamely rendes perben egy mellékkérdés van tárgyalás alatt, s az ügy ily állapotában tétetett át a pertárba, azon mellékkérdés további tárgyalása a polg. törv. rendtartás 144. §. értelmébeni. jegyzőkönyvi eljárás szerint lesz folytatandó, fel­téve, ha a mellékkérdés olyan, melyre az 1868: LIV. t.-cz a jegyzőkönyvi tárgyalást rendeli. Megjegyzendő továbbá, hogy rendes szóbeli perekben, me­lyek az előbbeni törvénykezési rendszabályok hatálya alatt té­tettek folyamatba, s melyekben a keresetlevél az 1868: LIV. t.-cz. életbelépte előtt már idéző végzéssel ellátva volt, azon esetre is, ha az 1868: LIV. t.-cz. szerint a sommás eljárás alá tartoznának, azok folytatása és végbefejezése — mi alatt a végrehajtási eljárás is értendő — a törvényszékek- és nem az egyes bíróságok hatásköréhez tartozik. ') Végül következik e czikk 3-ik pontjából, hogy oly határ­időben, mely az előbbeni törvénykezési szabályok hatálya alatt tüzetett ki, de az új törvénykezési rendtartás életbelépte után jár le, nem köteles az illető fél periratát a pertárban bemu­tatni, hanem a bíróság által a p. t. r. életbelépte után a felek bármelyikének folyamodására új, a naptár szerint megjelölt ha­tárnap tűzendő ki, s csak akkor alkalmazhatók a meg nem je­lenésnek a p. t. r. 143. §-ban előirt következményei, ha ezen határnapon sem jelenik meg periratának beadására; 2) mert az ') A m. kir. curiának, mint semmitöszéknek elvi jelentőségű határozata 1869. juliue 17-röl 261. sz. a., továbbá 1869. július 23-ról 349. sz. a. és 1869. angustus 13-ról 682. sz. a. l) SemmitöSBÓki elvi jelentőségű határozat 1869. december 28-ról 3104. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom