Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

166 n. CZ. AZ ÜGYFELEKRŐL. A vizsgáló bíróság elnöke valamelyik tanácselnök, tagjai: két biró a kir. Ítélőtáblától s két ügyvéd; a jegyzőkönyvet egy tanácsjegyző vezeti 1). Az ügyvédi vizsga tárgyai: a magyar közjog , a polgári és büntető anyagi és alaki törvények, az osztr. polg. törvénykönyvnek az id. törvénykezési szabályok által fenntartott része, továbbá mindazon hatályban levő rendeletek és utasítások, melyek az érintett tőrvényekre vonatkozással vannak , vagy az eljárást és ügyvitelt szabályozzák2). Ha a bizottság képesítettnek találja a jelöltet, azt általánosan a képességi fokozat mellőzésével mondja ki3).— A legközelebbi teljes tanácsülésben , a bizottság elnöke jelentést tesz a vizsgálatok eredményiről s a képesített jelöltet az ügyvédi eskü letételére bemutatja*); az eskü az ülésen tétetik le, a képesítési oklevél hasonlóan ez ülésből' adatik ki5). Akár a pesti, akár a m.-vásárhelyi kir. ítélőtáblánál nyert ügyvádi jogosítvány az ország egész területére kiterjed °). — Az ') U. o. 8. §. *) A m.-vásárhelyi kir. ítélőtábla területén a jelölt a IU. polg. ós bütit. anyagi törvények és büntető eljárás helyett, az Erdélyben fennálló anyagi magánjogból, továbbá a magyarországi büntető gyakorlat helyett, az ott hatályban levő büntető törvénykönyvből ós eljárásból vizsgáltatik meg;— tárgyai még a vizsgának az Erdélyben fennálló csőd-, váltó- ós kereskedelmi törvények fa fennemlített igazságügyministeri rendelet 25, §. a) és b) pont. ') Igazságügyministeri rendelet 1849 június 10-ről, 21. §. Rendeletek tára III. folyam. 81. az. V Az ügyvédek esküje a következő.- yiÉu esküszöm az igaz ós íninden„ható Istenre , hogy ö császári és aposto'i királyi Felségéhez, Első „Ferencz József urunkhoz és királyunkhoz, Ö felsége uralkodó házához, (Magyarországhoz és ennek alkotmányához, bármi viszonyok közt hü „maradok, az ügyvédséget a törvény szigorú értelmében gyakorlandom, „és a törvényeket mindenekben megtartom; azokat, a kik ügyeik vé„delme ós folytatása végett megkeresnek, személyválogatás, önhaszon, „félelem és az ellenfél iránti kedvezés nélkül, erőmhez 03 tehetségeméhez képest s fáradságomhoz mórt díj mellett, lelkiesmeretesen, hűséggel „és buzgalommal képviselem, a védelmet elegendő ok nélkül senkitől „meg nem tagadom; védenczemet a felválalt ügyben törvényes ok- és „felmondás nélkül el nem hagyom; a velem titokbantartás alatt közlöt „teket senkinek fel nem fedezem; a reám bízottakat serényen és pontoson teljesítem. Isten engem ujry segéljen." — (Igazs. rend. 1869, június 10-röl, Magyarorsz. rendeletek tára III. foly. 81. BZ.) V Igazs. m. rend. 1869. juniua 10-ről, 22. §. •j Igass. m. rend. 1869. sapbr. 30-ról, 13,616. s». a.