Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

111. PEJ. KÉPVISELET. 1C5 az egyik szerint a szükségelt minősültséget kimutató egyén az állam-hatalom által kineveztetik '), a másik szerint pedig mindenki , ki az ügyvédség gyakorlására megkívántató qualificatiót megszerezte, az ügyvédségnek szabad gyakorlására feljogosittatik. Újabb időben a törvényhozások mindinkább meghonosítják a szabad ügyvédséget2), azaz mindenkit, ki az ügyvédség gyakorlására törvény által előszabott kellékekkel bir, az ügyvédségnek gyakorlására, tetszés szerint választandó székhelyen feljogosítják. Hazánkban az ügyvédi vizsga és ügyvédi képesítés tárgyában, jelenleg a törvényhozás további intézkedéséig a m. kir. igazságügyministernek 1869 június 10-kén kelt rendelete irányadó, melyre különösen azon körülmény szolgáltatott alkalmat, hogy azon bíróságok, a melyekre az ügyvédi diplomák kiállítása eddig bizva vott, az 1868 : 54. t. cz. által megBzüntettettek3). Ezen rendelet értelmében ügyvédi vizsgára azon ügyvédjelölt bocsátandó: a) a l i a jogi tanulmányokat valamely honi vagy külföldi jogi tanintézetben, a hazai törvényeket pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben, a fennálló rendszer szerint elvégezte ; b) a jog- és állam-tudományokból az előszabott elméleti államvizsgákat, vagy szigorlatokat valamely honi nyilvános jogi tanintézetnél sikerrel letette; c) az utolsó elméleti államvizsga, vagy a második szigor-' lat letételétől számítva , két éven át folytonosan joggyakorlaton volt, és pedig egy évig valamely belföldi ügyvédnél és egy évig vagy ismét ügyvéd mellett, vagy valamely első folyamodási bíróságnál, vagy valamely kir. törvényszéknél, vagy az igazságügyministeriumnál *). Ügyvédi vizsga tartására, képesítés adományozására a pesti és m.-vásárhelyi kir. Ítélőtábla van jogosítva5). ') A kinevezési rendszer mellett az ügyvédek szama rendszerint meghatároztatok s ezen kívül az ügyvéd bizonyos székhez kötve van (igy volt ez az osztr. ügyvédi rendtartás szerint). J) A szabad ügyvédségről különösen érdekesen ir; Qneist: ,,Freie Advokatur." 1867. V Magyarországi rendeletek tára: ül. foly. 81. sz. *) Igazságügyministeri rendelet 1869 június 10-ről 1. §. •) U. o. 5. §.