Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

í; PEJ. FELPERESSÉG, 149 II. A kereset visszavétele megengedtetik feltétle­nül az alperes megidéztetése előtt, feltételesen pedig, t. i. az alperes költségeinek megtéritése mellett, az alperes megidézte­tése ntán is, de csak addig, mig az ellenbeszód elő nem ter­jesztetett ; ha ez már megtörtént volna, a keresetet visszavenni többé nem lehetne, hanem csak perletételnek lenne helye. III. Per letételnek (litis renunciatio) helye van a meg­kezdett tárgyalás folyama alatt mindaddig, mig abbaa végité­let még nem hozatott.' A ptr. 70. §-ból kitetszőleg perletételre felperes van jogosítva, a dolog természetéből következvén, hogy a felperes­nek szabályszerüleg igazolt meghatalmazottja által eszközölt perletételnek ugyanazon hatályossága van, mintha felperes maga személyesen nyilatkozott volna a per letétele iránt. Ha felperes részen többen vannak, tehát felperes társaság létezik, az egyik felperes társ által saját részére vonatkozólag eszközölt perletétel, a többi felperes társak. jogaira mi befolyást sem gyakorol. A per letételének következménye az, hogy felperes ugy tekintetik, mintha pervesztes lett volna; a perletétel esetében csak perújításnak van helye. Ha felperes a pert egyszer letette, keresetétől tehát elál­lott, ugyanazon keresetével többé nem léphetne fel, kivéve per­újítás útján; ha tehát ugyanazon tárgyat ugyanazon jogalapon venné igénybe egy újabbaDi keresettel, ennek okvetlen követr­kezménye az lenne, hogy keresetével elútasittatnék. Egy további következménye a perletételnek, hogy felperes a per birája által meghatározandó költséget alperesnek megté­ríteni tartozik. E tekintetben megjegyzendő, hogy perletétel esetében a per megszűntének kimondása alkalmával köteles a bíró a per­költségek felett is határozatot hozni; ily végzés ellen semmi­ségi panaszszal élni lehet, de felebbezéssel nem. ') Az egyszer megtörtént és szabályszerüleg kézbesített perleté­teli nyilatkozatot visszavonni nem lehet, hatályosságát megtartja tehát még az esetben is, ha az alperesi költségek nem lennének behajthatók. Megjegyzendő azonban, hogy felperesnek ily korlátlan joga a perletételre csak azon esetben van, midőn alperes viszonke­resettel nem élt, mert ha ez utóbbi eset forogna fenn, a perle­*) Sem.-széki elj. hat. 1869. novemb. 18-ról 2872. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom