Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

148 II. CZ. AZ ÜGYFELEKRŐL. zetését követelni, holott a keresetben egy 1859. január 3-r<51 M.-Vásár hely tt kelt kötelezvényen alapuló kölcsön megfizetése követeltetett. Az sem volna megengedhető, hogy az ellenbeszéd előter­jesztése után a keresetben kitíintetett jogczim mellett még egy más jogczim érvényesíttessék és e végre a válaszban új körül­mények és új bizonyítékok felhozassanak; de megfordítva nem tekintethetnék törvényellenes módosításnak, ha a kereseti kére­lem a keresetben több jogczimre alapíttatván, a válaszban egy jogczimre szoríttatnék. b) Az ellenbeszéd előterjesztésének egy további következ­ménye, hogy a keresetlevélben foglalt követelést felébb emelni többé nem lehet; következik ebből egyszersmind, hogy felperes az ellenbeszéd előterjesztése után is jogosítva van a követelést mérsékelni, vagyis leszállítani. A követelésnek mérséklése vagy leszállítása vonatkozhatik a fő- és mellékkötelezettségre, a teljesítés helyére, a teljesítés idejére és módjára. A követelés felébb emelése (pluris petitio) az ellenbeszéd előterjesztése után tilos, és az ügy elhatározásánál nem vétetik tekintetbe. A kereseti kérelem jogalapjának és a kereset tárgyának törvényellenesen lett megváltoztatása esetében figyelembe ve­endő, hogy a megváltoztatott kereseti kérelemben benfoglalta­tik-e még mindig az eredeti kereseti kérelem, vagy nem? az első esetben a kereseti kérelemben törvényellenesen eszközölt változtatás tekinteten kívül hagyása mellett, a keresetben fel­tett kérelem alapján határoz a bíróság; a második esetben el­lenben, midőn t. i. a megváltoztatott kereseti kérelemben az eredeti kereseti kérelem többé nem foglaltatik, a bíró nem fog az ügyben ítéletet hozni, hanem az eljárást végzésileg megszün­teti; mert ily esetben felperes egy törvény szerint megengedett és egy törvény által tiltott cselekvényt létesített; a törvény által megengedett cselekvénye abban áll, hogy az előbb feltett kereseti kérelmétől eláll, erre nézve tehát perletétellel él, mi a p. t. r. 70. §. szerint meg van engedve ; a törvény által tiltott cselekvénye pedig abban mutatkozik, hogy a p. t. r. ellenére az ellenbeszéd előterjesztése után az eredeti kereseti kérelem jogalapját, vagy a kereset tárgyát megváltoztatja, minek követ­kezménye lesz, hogy a bíróság ezen megváltoztatott kereseti kérelemre nem vehet egyáltalában tekintetet, tehát Ítéletet sem hozhat, minthogy ^az arra megkívántató alap hiányzik. ') y Ezen elvekkel megegyezik az osztr. ptr. 10. és Í8. §-a ís, melyekre nézve J< Sohuiater F. L m, 182—185. lapjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom