Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)
II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet
144 II. CZ. AZ ÜGYFELEKBŐL. dolog természetéből következik továbbá, hogy miután már hasonnemü ügyletekből eredő igények is egy keresetbe foglalhatók, ez annyival inkább megtörténhetik akkor, midőn ugyanazon jogalapból több igény származik, mint ezen esetet a ptr. 66. §. határozottan fel is említi. Azonban, mint már fennebb 1) b) alatt figyelmeztetve volt, azon esetben, midőn hasonnemü ügyleteken alapuló több igény egy keresetbe foglaltatik, és ezen kereset több alperestárs ellen van intézve, szükséges, hogy mind a fel-, mind az alperes részén levő pertársak a kereset tárgyává tett minden egyes' hasonnemü ügyletben mind együttesen résztvettek legyen és mindnyájan érdekelve legyenek. b) A tárgyi halmozataál is feltétel, hogy azon bíróság, melynél a kereset beadatik, a 'keresetben összehalmozott igények mindenike tekintetében bírósági hatáskörrel ós illetőséggel birjön; nem lehetne tehát oly igényt, mely kizárólag valamely ügy- vagy dologi bírósághoz tartozik, más a közönséges birói illetőség alá esö igényekkel egy keresetbe foglalni, nem lehetne tehát például: egy váltókövetelést egy köztörvényi követeléssel egy keresetbe foglalva érvényesíteni. c) Végül a tárgyi halmozatra nézve,is áll az, hogy csak oly igényeket lehet egy keresetbe összefoglalni, melyek akár a törvényből, akár a feleknek szerződésileg nyilvánított akaratából kifolyólag az eljárás ugyanazon neme tlá tartoznak. l) A fennebbi 66. §. b) ponja a tárgyi halmozatnak egy másik esetét is felemlíti ugyan, midőn akképpen intézkedik, hogy több követelést akkor is lehet egy keresetbe foglalni, ha azok nem is erednek ugyanazon egy jogalapból és nem is származnak hasonnemü ügyletekből, de azonbiróság, melynél a kereset beadatott, az előterjesztett követelések mindenikére illetékes. Valószínű azonban, hogy ezen b) pontnak más értelme van, mint mely a használt szavakból és azok egybeköttetéséből következik, valószínű, hogy a törvény sem akarta azt kifejezni, mi tényleg a b) pontban kifejezve van. d) Miután a 66. §. a) pontjában az van eló'rebocsátva, hogy több követelést akkor lehet egy keresetbe összefoglalni, ha azok ugyanazon egy jogalapból vagy hasonnemü ügyletekből erednek; az utána következő b) pontot szó szerint nem lehetne másképpen értelmezni, mint ugy, hogy nem ugyanazon jogalapl) Következik ez a p. t. r. 61. 91. 92. 93. és 94. §§-ból.
