Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

1. PEJ. FELPEBESSEG. 143 A fennebb c) és d) pontok alatt érintett feltételek ugyan nincsenek határozottan felemlítve a 66. és 74. §§-ban, de következnek az 51. 52. és köv. és a 92. §§-ból. A pertársaságra vonatkozólag megjegyzendő továbbá, hogy akár cselekvő, akár szenvedő pertársaságot létesíteni, a felperes fél jogában áll, kinek elhatározásától függ, vájjon többen együtt lépjenek fel felperes társak gyanánt, vagy többek, mint alperestársak ellen intéztessék a kereset. Az alperes résznek e tekintetben más joga nincs, mint kimutatni azt, hogy a pertársaság feltételei hiányzanak, de ha ezen feltételek léteznek, a pertársaság létesítését nem akadályozhatja. A mi végül az egyszer létesített pertársaságnak hatályát illeti, ez egyedül abban áll, hogy a több pertárs az egész per folyamában csak egy személynek tekintetik, és a felperes részen levő pertársak egy közös meghatalmazott által képviselendök (67. §.), míg az alperes részen levő pertársak szabad választásától függ a keresetre közösen, azaz: együtt vagy pedig külön-külön feleletet adni s általában nincsenek arra kötelezve, hogy magokat közös meghatalmazott által képviseltessék; mely intézkedés annyival inkább igazságosnak és méltányosnak tűnik fel, minthogy az alperes társak beleegyezésökön kívül tétetnek pertársakká, és így nem lenne igazolható, ha arra kényszeríttetnének, hogy magukat közös meghatalmazott által képviseltessék, J) holott ellenben a felperes társak ilyszerü köteleztetésében sérelmet nem találhatni, minthogy az Ők együttes fellépése saját akaratuk- és elhatározásuktól függött. 2) A tárgyi vagyis tulajdonképpeni keresethalmoz a t (cumulatio actionum), melynek fogalma már fennebb adatott, a 66. §-ban van szabályozva, mely §-ból következik, hogy a tárgyi halmozatnak csak a következő esetekben van helye: a) ha a több rendbeli igény ugyanazon egy jogalapból, 2) vagy hasonnemü ügyletekből ered. Több egyes kölcsön, vagy több egyes letétemény hasonnemü ügyleteknek tekintendők, minthogy ugyanazon egy jogczimen — kölcsönszerződésen, illetőleg letéti szerződésen — alapulnak; de nem lenne hasonnemü ügylet egy szobának bérbeadása és egy szántóföld haszonbőrbeadása, mivel ezen ügyletek különböző jogczimen alapulnak. A ') Az osztr. p. t. r. 16. §. szerint az alperes társak hasonlólag nem voltak agyán kötelesek közös meghatalmazottat választani,, de nyilatkozataikat mégis egy közös periratba tartoztak egybefoglalni. J) >J0gal»p" itten egyértelmű a „kereseti tényalappal."