Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

134 II. CZ< AZ ÜGYFELEKRŐL. a fő- és mellékkötelezettség vagy a követelt összeg és járulékai szabatos kitételével határozottan és röviden ki­fejezni. A keresetlevél kellékeihez tartozik továbbá az ügy­felek vezeték- és keresztnevének, polgári állásának és lak­helyének kitétele, s ha felperes, mint törvényes képviselő vagy meghatalmazott, más nevében lép fel, vagy az al­peres hasonló képviseletben részesül: e körülmények ki­tüntetése, úgyszintén a képviselt tömeg vagy személy körülirása, végre az eljárás módjának a kijelölése. 65. §. Minden keresetlevélnek, mely Írásban nyujtatik be, küllapján kiteendők: a) a biróságnak, melyhez a kereset intéztetik, neve és székhelye; b) a „kereset" szó ós az eljárás módja; c) az ügyfelek nevei az előbbi §. utasításához képest; d) a kereset tárgyának rövid kivonata, a főkötele­zettség vagy követelt összeg szabatos kitételével; e) a képviselő ügyvéd neve és lakhelye. 7. A kereset fogalma és lényege. A kereset (actio) ') azon első cselekvény a perben, mely egy bizonyos jogot állítólag sértő vagy háborító személy ellen intéztetik, s mely által a bíróság segélye, az állítólag sértett vagy háborított jog érvényre emelése végett kikéretik. *) y „Actio" fennebb alaki értelemben vétetett, anyagi, értelemben ellenben „actio" alatt a kereseti jogot, azaz: azon jogosultságot is lehet érteni, melynél fogva valamely igény bíróság előtt érvényesíthető. 1. Ende­m ann i. m. 164. §. 2) Schusster F. i. m. 1. §. Másképpen adja a kereset fogalmát Ende­mann i. m. 164. §-ban az írásbeli eljárásra tekintettelr „kereset azon magában egy egészet képező irat, mely felperesnek alperes elleni igé­nyéi nemcsak kijelöli, hanem meg is alapítja, és mint ilyen, az egész per alapját képezi." A wövegben foglalt fogalom helyesebb, minthogy egyaránt talál a azóbeli és írásbeli eljárásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom