Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

I. PEJ. FELPERESSÉ©, 135 A kereset lényegéhez tartozik: 1) a kereset ténybeli alapja (fundamentum agendi) azaz mindazon tényeknek elösorolása, melyekből felperes az alperes ellen bíróságilag megállapítandó igényét származtatja; minthogy pedig ezen tények azon czélból adatnak elő, hogy azok által egy bizonyos j o g c z i m jelenléte kimutattassék, következik, hogy a tények és körülmények elősorolásának olyalnyira teljesnek és kimerítőnek kell lenni, hogy abból a kereseti zárkérés — a per tárgyává tett. jog — igazoltnak tűnjék ki. ]) A ténykörülményekből többet vagy kevesebbet felemliteni, mint mennyi a kereseti zárkérés teljes igazolására szükséges, egyaránt káros és veszélyes lehet, mert mig többnek elösorolása könnyen zavart okozhat a bizonyítási kötelezettség tekintetében, addig kevesebbnek felemlítése koczkáztathatja a per kimenetelét. # A kereset természetéből következik továbbá, hogy felperes a .keresethez való jogosultságát ugy saját, mint az alperes személyére vonatkozólag kimutatni köteles, ezen körülmény is a kereset alapjának egy kiegészítő része levén. 2) A jogalap, azaz: az elősorolt tények "és körülmények által feltüntetett jogcz ime a keresetnek; ez tulajdonképpen a kereset alapjához tartozik, és nem is szükséges feltétlenül, hogy a tételes jognak azon helye határozottan kijelöltessék, mely szerint felperes igényét megítéltetni kívánja; mert egyfelől, midőn felperes az igényét megállapító tényeket előadja és keresete zárkérését azokra alapítja, hallgatólag legalább ugy is útal az illető jogszabályra; másfelől pedig a biró már hivatalából kifolyólag tartozik a törvényt tudni, kivévén azon eseteket, midőn a kereset valamely kiváltságra vagy külföldi törvény szabályaira alapittatik, mely esetekben az illető kiváltságot vagy a külföldi törvénynek a fenforgó ügyre vonatkozó szabályát, — mint bármely más ténykörülményt — felemliteni és bizonyítani kellene. 3) A kereset zárkórése (petitum), melyben felperes kívánságának ad kifejezést, hogy igénye biróságilag megállittassék, azaz kimondassák, miszerint alperes ezt vagy amazt tenni, eltűrni vagy elmulasztani köteles. Ezen zárkérés mondhatni az egész per alapját képezi, és ') Ezen történelmi előadásnak természetesen magában kell foglalni, hogy mi és mennyi az igény, ós ki kell terjednie az idö-, hely- és. személyekre vonatkozó körülményekre is.