Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

126 t CZ. A BIEÓSÁGOKRÓL. fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állnak; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő vagy közbenjáró működött; d) a felsőbb bíróságoknál olyan ügyekben, melyeknek alsóbb bírósági előadásában vagy eldöntésében részt vett; e) az olyan felek ügyeiben , kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. A négy első esetben érintett akadályok, akár az eljárás megindításakor, akár annak folyama alatt merültek fel, habár a felek e miatt nem tettek volna is kifogást: az illető birói személy által az elnöknek hivatalból feljelentendők , a ki az érdekelt tag helyett más birót alkalmazand. 57. §. Biróküldés. Ha az 56. §-ban foglalt okok alapján ,• valamely törvényszéknek az elnöke , vagy annyi tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiekből a határozathozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a biródüldés más fontos oknál fogva czólszerünek mutatkozik: biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát ő cs. és apostoli Jpr. Felsége az igazságügyi ministerium által gyakorolja. 58. §. A bíróság, ha ellene azon körülmény eltitkolása bi* zonyul be , mely miatt a • biróküldés szükségessé vált, a károsult félnek elégtétellel tartozik. 59. §. Ha a biróküldés iránti eljárás megindítását a per késleltetése, vagy a biró avagy az ellenfél boszantása vé-