Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

III. FEJ. BÍR. ILLETŐSÉG* 125 ezen bíróság elibe vinni, habár a felek e tekintetben megegyeztek volna ; végül nem lehetne oly ügyekre nézve, melyek a törvény által sommás ügy-úfra utaltattak, társasbiróságot vagyis törvényszéket szerződésileg kikötni, mintán a p. t. r. 95. §. határozottan megállapítja, hogy azon eseteken kívül, melyek az emiitett §-ban érintetnek, sommás ügyek á rendes perutra át nem tétethetnek, a 92. §. pedig azt rendeli, hogy az olyan kereset, melyben sommás per birája előtt rendes eljárás , rendes per bírája előtt pedig sommás eljárás folyamatba tétele czéloztatik, hivatalból visszautasítandó. A rendes bírói illetőségtől való eltérésnek további korlátozását a fennebbi 53—55. §§. szabályozzák. Az 53. §:ban emiitett kivételekre nézve még megjegyzendő : a) a perfeljegyzésnek kitörlése tisztán telekkönyvi ügy, melyre nézve a bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs '); b) áruszerződési ügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél a rendes bírói illetőségtől- eltérésnek helye nem lehetne 2); c) váltóügyek hasonlólag nem tartoznak azok közé, melyeknél a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne 3). 56. §. A birói személyek érdekeltségénél fogva. Bírói személynek nem szabad oly ügyekben részt venni: a) melyetben saját személyénél fogva érdekelve levén, közvetlenül vagy közvetve, kárt vagy hasznot remélhet; b) melyek által felesége vagy jegyese,. fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, avagy olyan személyek vannak érdekelve, kik vele negyedíziglen oldalrokonságban,1 vagy másodizlglen sógorságban, továbbá fogadott szülei, vagy V Semm. széki e. j. hat. 1869. novbr. 18-ról 2872. sz. a. 2) Semm. széki e, j. hat. 1869. aag. 10-röl 679. sz. a. 3) Semm. széki e. j. hat. 1869. jul. 27-röl 384. sz. a.