Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

124 I. CZ. A BÍRÓSÁGOKRÓL A fennebbi §-ban a törvényben megállapított bírói illetőségtől a felek akaratából való eltérésről — prorogatio, s. propagatio fori — van szó. . A felek akaratából kifolyólag" ugyanis lehet valamely bíróságnak törvényhatóságát — némely esetekben — oly személyekre és tárgyakra is kiterjeszteni, melyek különben a fennálló illetőségi szabályok szerint a bíróságnak alávetve nincsenek. — Ebben áll a prorogatio illetőleg propagatio lényege. A p. t. r. az 52. §-ban a felek könnyebbségére megengecíT ugyanis, hogy magukat más bíróság illetőségének alávessék, mint mely alá tulajdonképpen tartoznának. — Hogy azonban ezen prorogatio érvényes legyen, megkívántatik, hogy -jogéryényes nyilatkozat létezzék, s jelen legyenek azon feltételek, melyek alanyi s'^s tárgyi tekintetben a törvény által megkívántatnak. Az akaratnak nyilvánítása lehet kifejezett vagy hallgatag; a fennebbi §-ban csak a kifejezett akarat-nyilvánítás alapjáni prorogatioról van szó, mig az 51. §. említést tesz azon esetről, midőn- a nem illetékes bíróság annak folytán válik illetékessé, hogy alperes az illetőség ellen törvényes időben kifogást tenni elmulasztott, azaz e tekintetben hallgatott. A végre, hogy a bírói illetőségtől a felek kifejezett aka rátából kifolyólag eltérésnek helye legyen, megkívántatik egy törvényes akarat-nyilvánítás. — Ezen szerződésnek a peres ügy folyamatba tétele előtt kell létrejönni, és ha nem foglaltatik ugyanazon okmányban, mely a kereset alapját is képezi, felperes által • keresetéhez okvetlenül csatolandó ; következik azonban az 52. §. a) pontjából, hogy nem szükséges a 'bíróságot eleve kijelölni, hanem tökéletesen elég az, ha a felek magukat meghatározás nélkül a felperes szabad tetszése szerint választandó bármely rendes polgári bíróságnak alávetették. Figyelembe veendő továbbá, hogy oly ügyek, melyek külön ügybirósághoz útasitva vannak, közönséges polgári bíróság előtt meg nem indíthatók ]), s viszont oly ügyek, melyek közönséges polgári bíróság hatásköréhez tartoznak, ügybiróság elé nem hozattathatnak2); nem lehetne továbbá oly ügyet, melyre nézve egy bizonyos bíróság törvényhatósággal (hatáskörrel) nem bír , ') P. t. r. 93. §. b). 3j Oaztr. ül. szab. 46. §. hasonló intézkedést tartalmaz; eszel megegyező a hanoverai ptr. 19. §-ban foglalt intézkedés.