Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

Hl. FEJ. BIS. ILLETŐSÉG. 111 is, midőn a jogok biztonsága és a magánhitel védelme érdekéből kifolyólag követelni lehet, hogy azon személy, ki ugy véli, hogy egy más személylyel szemben bizonyos jogot formálni jogosítva van, ezen vélt jogát bíróság előtt igazolja, minthogy ellenkező esetben az igazolásra, illetőleg érvényesítésre kitűzendő határidőnek eredménytelenül lett eltelte után, az őtet valósággal megillető jog is elenyészettnek fog nyilváníttatni. Azon cselekvényt, mely által az állítólag jogosított személy jogának érvényesítésére felszólittatik, felhívásnak nevezzük. A felhívás kétféleképpen történhetik, vagy a fél kérelmére li"l^róslg által kiadott hirdet vény útján, mint a csődeljárás esetében, midőn a közadósnak hitelezői követeléseik érvényesítésére felhivatnak, úgyszintén a holtnak nyilvánítási eljárásnál, (522. §.) és az elveszett okirat megsemmisítésénél (529. §.), vagy pedig a felhívó által indítandó kereset útján, mint a kérkedés (514. §.) és a számadási per (518. §.) esetében. Az ezen esetekbeni eljárást nevezzük felhívási pernek, melynek birói illetőségét a fennebbi §§. megállapítják. A polg. törvk. rendtartásunk a felhívási keresetnek négy esetét emliti fel az 513. §-ban, u. m. a) midőn valaki egy másik irányában valamely joggal kérkedik; ez esetben helye van a felhívási keresetnek az ellen, ki valamely joggal kérkedett, azaz: mindenki által megismerhető módon nyilvánította, hogy őtet egy harmadik személy irányában egy bizonyos Jog megilleti, mely állítás, ha igaznak bizonyulna, a felhivóra ^riézve hátrányos, káros lenne. A felhívási kereset ez esetben a felhivónak saját szemé* lyes bíróságánál lesz benyújtandó, és ha a felhívás folytán a felhívott vélt joga érvényesítése végett keresetet akar indítani, ezen felhívott keresetre nézve is a felhívó személyes bírósága lesz illetékes. (38. §.) b) Midőn a számadás beadását a számoltatásra jogosított, vagy a beadott számadás helyeslését a számadó követeli; ezen kereset illetősége irányul azon hely fekvése szerint, melynek területén a számadás tárgya kezeltetett; midőn pedig a számadás ingatlan vagyonra, vagy ennek jövedelmeire is vonatkozik, azon bíróság lesz illetékes, mely illetékes volna, ha a számadó az illető birtokon tartaná lakását; végül pedig azon esetben, midőn birói megbízásból származott a számadás, azon bíróság lesz illetékes, mely a megbízást adta. (39. §.)