Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

102 I. CZ. A BIBÓSÁGOKRÓL. Ezen kérdést — határozott törvényes intézkedés hiányában — a polg. törv. rendtartásnak a birói illetőségre vonatkozé intézkedéseiben foglalt általános elvek szerint kelletvén tehát eldönteni, e tekintetben a p. t. r. • 30. 33. és 84. §§. lesznek irányadók. Minthogy pedig a p. t. r. 30. §. értelmében, személyes keresetekben a birói illetőséget rendszerint az alperes rendes lakhelye szabályozza, a 33. §. szerint továbbá a jogi személy képviselőségének székhelye egyik irányadó körülmény, és végül a kir. kincstár a p. t. r. 84. §. értelmében a kir. ügyészség (kir. kincstári jogügy igazgatóság) által képviseltetik, és ilyen a pesti kir. ítélő tábla területén Pesten, és a m.-vásárhelyi kir. itélö tábla területén Kolozsvártt létezik, következik: hogy a kir. kincstár, mint alperes, oly esetekben, midőn az illetőség a rendes lakhely szerint irányul, a pesti kir. itélő tábla területén a Pest városi, a m.-vásárhelyi kir. itélö tábla területén pedig a Kolozsvár városi bíróság birói illetősége alá tartozik. *) Azon jogi személyekre nézve végül, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, („országon kivül" jelenti itten mindazon helyeket, a hol az 1868: LIV. t.-cz. érvénynyel nem bir), az illetőség meghatározásánál irányadó: a) a képviselőség, és b) a főügynökség székhelye; ha ilyen benn az országban nem létezV E kérdésbea az otsztr. ill. szab. 23. §. akóppen intézkedik, hogy azon esetekben, midőn az illetőség a rendes lakhely szerint irányai, a kir. kincstár azon biróság illetősége alá tartozik, melynek birósági kerületében a kir. ügyészség székhelye van, vagy ha különös rendelet folytán egy bizonyos kerület számára egy kincstári képviselő állandóul beállítva lenne, azon biróság illetősége alá, a melynek kerületében ezen képviselő székhelye van. Suhayda id in. 37. lapon hivatkozik ezea kérdést illetőleg a hétsz, táblának 16440. 186G. számú döntvényére, mely szerint „azon esetben, ha a kir. kincstár fizeté; teljesítése iránt perbe vonatik, a birói illető éget azon pénztárnak terüleü fekvése szabályozza, melyre a keresetbeli fizetés utalványozva van." A.zonban az 1868; LIV. t. czikknek az illetőségre vonatkozó szabályai ezen döntvénynyel határozott ellentétben állanak, s így e döntvény jelenleg irányadó nem lehet egyfelől, de másfelől különben is csak egy esetre vonatkozik, midőn t. i a kir. kincstár bizonyos összeget egy pénztárnál már utalványozott, s ennek kifizetése végett indítandó kereset, a legtöbb esetben pedig a per megkezdésekor még tudni sem lehet, hogy a pénz mely pénztárból fog utalványoztatni. Ugyancsak a iennebbi kérdést az általam nyilvánított értelemben döntötte el a m. kir. curia semmitö osztálya, — a pesti kir. itélö tábla területét szem előtt tartva kimondván, hogy a kir. kincstári jogügyek igazgatósága ellen intézett Memélyes Keresetekre nézve, mennyiben a kötelezettség teljenitesóre bisonyos hely kikötve nincs, csakis Pest város törvényszéke illetéket. (1869. decemb, 3-án 3274. sz. a. kelt határozat).