Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

m. FEJ. BIR. ILLETŐSÉGK 103 aék: c) a jogi személy belföldön létező ingatlan vagyonának holléte; s ha ingatlan vagyont nem bir: d) a követelés alapjául szolgáló ügylet megkötésének helye. Megjegyzendő azonban, hogy rendszerint csak az a) pont szerinti illetékes biróságnál lehet a keresetet meginditani, a többiek csak in subsidium és azon sorrendben, a mint a törvényben előadatnak, jöhetvén tekintetbe, 34. §. Idegenek, a mennyiben az országban megperelhetők, rendes szállások vagy netáni birtokuk illetősége alá tartoznak. „Idegenek" alatt e §. szellemében érteni kell mindazon személyeket, kikre nézve az 1868: LIV. t.-cz. kötelező erővel nem bir; minthogy pedig a p. t. r. csakis a tulajdonképpeni Magyarország és az egykori Erdély területén bir hatályossággal, az idegen államok alattvalóin és az osztrák örökös tartományok lakosain kivül még a horvát, tót és dalmát királyságbeliek is a fennebbi §. értelmében idegeneknek tekintendők. Az idegeneknek belföldön lehet rendes szállásuk, s ez esetben személyes keresetek tekintetében azon biróság illetősége alá tartoznak, melynek kerületében rendes szállásuk van. De a nélkül is, hogy az idegen belföldön rendes szállást tartana, bírhat belföldön fekvő vagyont; ily esetben — feltéve, hogy belföldön rendes lakása nincs, az idegen — tekintet nélkül arra, vájjon személyes vagy birtok keresetek forognak fenn, azon biróság illetősége alá tartozik, melynek kerületében az ingatlan vagyon fekszik. Ha pedig az idegen belföldön rendes szállást nem tart, és ingatlan vagyont sem bir, azon esetben mindazon kötelezettségekért, melyek belföldön létesültek vagy belföldön teljesitendők, az idegen, ellen a kereset azon biróságnál lesz megindítandó, a melynek területén az idegen megtaláltatik. • A mai viszonyok között természetes továbbá, hogy külföldi is beperelheti a belföldit ennek illetékes birája előtt, sőt idegen belföldön idegen ellen is folytathat pert, feltéve, hogy azon állam, melynek alattvalója az idegen, az itteni alattvalók tekintetében a viszonyosság elvét alkalmazza. ') V Osstr. ill. saab. 29. §.