Groisz Gusztáv: Magyar polgári törvénykezési rendtartás : 1868: LIV. törvényczikk (1870)

II. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868 : 54. t. cz. életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában kiadott igazságügyministeri rendelet

111. FEJ. R1R, ILLETŐSÉG, Á törvény e §-ban elősorol néhány ily jogi személyt, azonban az itten felemiitettek csak példa gyanánt és nem kizárólag vannak megemlítve, minthogy ezeken kivül még más jogi személyek is létezhetnek és léteznek is, és ezekre nézve is a fennebbi §. szabályozza a birói illetőséget. Jogi személynek nevezzük általában azt. melynek alanyisága és ebből folyó jogképessége nem az emberi természeten, hanem a jogrendszer határozataiban gyökeredzik. Mint már a fennebbi §-ból is kitetszik, a jogi személyek birói illetősége tekintetében mindenekelőtt azok alapszabályai, vagy pedig ezen jogi személyekre vonatkozólag netalán létező külön törvények irányadók. E tekintetben különösen felemlitendő az osztr. nemzeti bank, melynek kölcsön ügyleteiből támadt perek elintézésére a bécsi cs. kir. orsz. törvényszék illetékes. '] Ha azonban a jogi személyek alapszabályaiban vagy külön törvényben az illetőség kérdésében határozat nem foglaltatik, akkor a fennebbi §. értelmében ezek azon hely birói illetősége alá tartoznak, melyen a közintézet vagy testület stb. létezik. Ezt szem előtt tartva, rendszerint könnyű lesz az illetőséget meghatározni, különösen oly esetekben, midőn az illető jogi személy bizonyos földhez van kötve ; másoknál azonban a z igazgatóság székhelye, esetleg telephelye fog irányadó lenni. A kir. kincstár (fiscus) hasonlólag jogi személy; a fennebbi §-ban és általában ezen fejezetben nem találunk az iránt intézkedést, hogy a kir. kincstár — mint alperes — oly esetekben, midőn az illetőség a rendes lakhely szerint irányul, mely bíróság hatósága alá tartozik; pedig ez lényeges és fontos kérdés, mert habár a legtöbb esetben a kir. kincstár elleni igények ezzel kötött szerződéseken alapulnak, és ezen szerződésekben rendszerint a per esetében illetékes biróság is eleve közegyetértéssel meghatározva lesz, vagy mégis a 35. §. szerint az illetőséget megállitani lehetne, mégis fordulhatnak elő oly esetek is, melyekben az illetőség egyedül az alperes rendes lakhelye szerint meghatározandó. mondván, hogy több pertárs ellen intézett kereset azon bírósághoz nyújtandó be, melynek hatósága alá a kerosetben első" helyen megnevezett alperes tartozik. A hannoverai prts. 5. §. e tekintetben azt mondja: Pertársak elleni keresetek, ha azoknak több rendbeli általános birÓ3ágí illetőségük van, a kereső íél választása szerint ezek egyikénél índitandók, ha azonban többeknek közülök ugyanazon általános bírósági illetőségük van, annál, mely azok nagyobb részére nézve közös. l) M. kir. ndv. korlátnokgági rendelet 1863. febr. 19-röl 2814. sz. a.