Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

- 88 azután fektetve a határozat s ennek tolmácsolása végett az ő vezérlete alatt Farkas László, Gerkard, Sárosy Sebestyén küldettek a nádorhoz. Itt Székely kifejté, hogy az 1647-ki országgyűlés visszaadatá a r. katholikusok által elfoglalt ev. templomokat, de ezeknek nagy részét, közel nyolczvanat, a r. katholikusok visszafoglalták. Ezeknek és a később elfoglaltaknak hosszú, részletezett jegyzékét a protestánsok az 1655-ki országgyűlésen, orvoslást kérve, átadták a fölségnek s megnyugodtak az ö biztosító szavában : ennek daczára az elfoglaltakat az alispánok, országos bírák és főurak, figyelembe sem véve az evangélikusok száz meg száz, sőt ezernyi panaszát, nem csak vissza nem adták, hanem részint tanácsadásuk által, részint erőhatalommal és fegyverrel számtalant elvettek. E sanyargatások az 1659-ki országgyűlésen azon kérelemmel lőnek a királynak fölterjesztve, hogy azokat úgy elődei, mint saját diplomájának és esküjének erejénél fogva, még az országgyűlés folyama alatt orvosolja meg : de az előbbkelő ev. követek akár félelemből, akár a r. katholikusok ajándékaival megvesztegetve, hívságos biztatásokra az orvoslás sürgetését elejtették. így történt, hogy az azóta elfoglalt templomok száma túlhaladja a háromszázat, melyeket most is r. kath. bírnak. E szerint mind azt, a mi 1647 óta elfoglaltatott, Leopold adassa vissza. Miután pedig az evangélikusoknak írásban beadott panaszait megértette, de kegyelmes válaszát oly sokáig halogatja : az evangélikusok kérik a nádort, eszközölje ki közbenjárásával a kir. válasz kiadatását, a törvényszegők megbüntetését, mert ők folyamodni, kérni meg nem szűnnek, mi ha foganatlan marad, készek küldőikhez haza menni. — Ezeket Székely, egyik kútfőm szerint, hosszasan és ékesen adván elő, Vesselényi ekkép válaszolt: »Édes fiam uram Székely András! ne adja az isten, hogy az Kged szép magyar beszédin unalmaskodnám, sőt ugyan hízom beléje, hallván az Kged helyes és rendes discursusát, az mely Kgd szép beszélgetésében mintegy zászlót látok állani, az kinek két lobogója van, egyike Kgtek részére, az másik magam részére szolgál. Elhigyje Kgtek, hogy én is, mint Kgtek kegyes atyja, mindenben, az miben kívántatik, szolgálni igyekezem: csak hogy kérem mégis Kgteket, hogy mégis jobbat gondoljon Kgtek, melyre nézve íme én is sem ma, se holnap az ö fölsége decretumát meg nem adom Kgteknek, várván