Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— lökődött, már egy hónap óta börtönben tartat. Kiszabadítása végett Farkas László és Zákány István küldettek Szelepcsényihez s az eset a közsérelmek közé fölvétrtni katároztatott. — Bene János pedig panaszkép adá elő, hogy szekerét épiiletfával megterhelve kiildé haza s azt a vág-szerdahelyi plébános, mivel a kocsis sz. kereszt-napján mise alatt haladott végig a falun, mindenestül udvarába hajtatta s folyvást ott tartja a követi menevéd és nemesi szabadság sérelmével. Ö írt a plébánosnak, de tőle azon választ kapta, hogy itt ünnepsértés forog fenn, holott írva van : »Megemlékezzél a szombatnapról, hogy azt megszenteljed« s ha a panaszló lépést akar a plébános ellen tenni; azt az érsek vagy káptalan előtt tegye, mert ő sem a megyét, sem más törvényszéket hatóságául el nem ismeri. Ebben a rendek ugy a vallás-, mint a nemesi szabadságot sértvé látván, némelyek orvoslás végett a perutat ajánlották: de a többség akár az érsek, akár a káptalan előtt indítandó pertől, mint a nemességre nézve sérelmestől, jó eredményt nem várva, a szekér szabadon bocsátása végett inkább az esztergomi érseket megkeresendőnek, az esetet pedig a sérelmek közé fölveendőnek vélte. — Az érseknél tett lépés csakugyan foganatos volt. Másnap a tanakodók, kik közt már Vitnyédy is jelen volt, átlátták, hogy a vallássérelmeket értekezleti úton rendbe szedni s a király megérkeztéig összeállítani nem lehet: a felvidéki sérelmek összeszedésére tehát Székely Andrást, Kazinczy Pétert, Szepessy Pált, Sárosy Sebestyént, Guth Dánielt, Féja Andrást; a dunáninneniek rendezésére Draskóczy Györgyöt, Gedey Andrást, Gerhard Györgyöt, Bezegh Györgyöt, Spléni Illést; a dunántúliak összeállítására pedig Sándor Györgyöt, Kecskés Istvánt, Serpilius Jánost, Fent Jánost választották, kik a sérelmeket magok közt felosztva, a munkához hozzáfogtak. A tanakodók egyhangúan elhatározták azt is, hogy azt, a ki az értekezletekben történt dolgokat s megállapodásokat más vallásúaknak kibeszéli, mint becstelent körük- és értekezleteikből kizárják. Ezek történtek a magántanácskozmányokban. Az első országos ülés csak maj. 17-kén tartatott az országházban, hol a személynök, Oroszi György, üdvözlés után, a felség illő fogadása iránti intézkedések megtételére hívá fel a rendeket.