Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 177 — a töröknél is nagyobb mérvben kegyetlenkedni nem irtózik, mind ezzel pedig nem csak a szegény népnek és földes uraknak, hanem a királynak és államnak, söt — az idővel szükséges élelem és szállások tekintetéből — önmagának is nagy kárt tesz, mennyiben a szegény nép, félve a katonaság rakonczátlanságától, házait elhagyja, egy rész hegyek közé menekül s ott vadak módjára erdei barlangokban húzza meg magát, hol majd éhen, majd hideg miatt vesz el, más rész Lengyelországba, más ismét török alá költözik, mert még a törökök alatt is nagyobb biztosságot reményi, mint ilyen katonai kormány alatt. A német katonák iszonyú kegyetlensége folytán a földes urak jobbágyaikés jövedelmeiktől, Leopold és az ország hadkellékektöl, magok a katonák pedig a lakoknak felgyújtása és az élelmi szereknek — melyek különben mind nekik, mind a lakosoknak több évre elegendők leendettek — néhány hónap alatt eltékozlása által további ellátásuktól fosztatnak meg, az így tönkre juttatott néptől pedig, holott jobbadán ő szokta volt adni a segedelmeket, minő segélyforrás telik ki, ítélje meg maga Leopold. 3.) Az ország törvényei, 1600. 20., 1543. 24. tczikkek tiltják ugyan mind a bel-, mind a külföldi katonaságnak egyházi és nemesi lakokba beszállnia, mégis a német katonák, söt, mi a nemesi lakok kifosztását illeti, magok a tisztek is nemesi személyeken és házakban csak olyan kicsapongásokat követtek el, mint a jobbágyokon ; a nemesi lakokat ugyanis megszállták, betörték és midőn jól megveudégeltettek, köszönet helyett az értékesb bútort, bort, gabonát magok számára elvitték s a mi nagyobb, némely vagyonosb nemesről a ruhát is egészen az ingig lehúzták, a közkatonák pedig iskolák-, paplakok-, sőt templomokon is szentségtörést követtek el, oltárokhoz közel kiskorú és serdületlen személyeket is erőszakosan megszeplősítettek, bizonyos csecsemők közül némelyeket darabokra vagdaltak, másokat tűzbe dobtak s mind ezen és más iszonyú kicsapongásaikkal a karok és rendek ősi szabadságát és mentességét, a kir. diplóma 1. pontja ellenére, háborgatták és megsértették, miket Leopold a felvidék folyamodványaiból eddig is megértett s nehogy azt vélje, miszerint e zaklatások csak általában állítvák vagy épen koholvák, azoknak részletes összeállítását, részint káptalani tanúk, részint alispánok és szolgabírák igazolása szerint, a törvény 12 Az 1062-ki országgyűlés. A"