Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 163 — voltát vitatták s a tárgyalásokat nem a tizenhét ponton vagy bécsi békekötésen, hanem a kir. elöterjesztvényeken kezdeni buzogván s az uj törvények helyett az elavult régihez ragaszkodván, ez által a dolgot bizonytalanná tenni s a kir. meghívóba szokás ellenére becsúsztatott záradékot megerősíteni törekedtek, a vallásügyet pedig magánkérdésnek tekintették, mik a kir. diplomákat, törvényeket s az ország szabadságát mennyire sértik, fel van a királynak mutatva. Ezeket így tapasztalván az evangélikusok, súlyos vallássérelmeiket, régi szokás és gyakorlat szerint, <a fölség elé terjesztették, hogy azok a kir. diploma erejénél fogva más tárgyak előtt intéztessenek el s elősorolták, némely r. katholikusok hány gyülekezetet, templomot, iskolát, paplakot, egyházi jövedelmet foglaltak el, minő üldözést, papok elűzését, a szegény nép- és nemeseken zaklatást követtek s követnek el. Az így benyújtottak nem orvoslását némely r. kath. titkos tanácsosok először : az idő rövidségével és a német birodalmi országgyűlés közeledésével mentegették. Az evangélikusok másodszor : törvényekre és perútra utasíttattak. De mivel a kir. diploma azt rendeli, hogy az evangélikusok sérelmei minden országgyűlésen egytől egyig teljesen megorvosoltassanak, a perút használásában pedig mind a kanczellár, mind mások által sokfélekép gátoltattak, az evangélikusok újra afölséghez folyamodtak. írott válaszában azt feleié a király, először: nincs tudomása róla, hogy parancsára vagy akaratából valami történt volna a folyamodók vallási mentessége és szabadsága ellen. Másodszor: ha történtek is magánosak közt hasonló viszályok, megvannak az 1647-ki törvények, melyek szerint szabad az evangélikusoknak az olyanok elkövetői ellen eljárniok. Ezt pedig nem csak a törvények, hanem a r. katholikusok jogai, mentességei és nemesi szabadságai is ajánlják, melyeknél fogva törvényes perút nélkül egy nemes sem ítélhető cl. A vallássérelmek csak fölebbezéskép vannak az országgyűlésre utasítva. Harmadszor: A fo lyamodókat magához hívatta a fölség, megérteni tőlök, az 1647. 14. tcz. szerint mit terjesztettek föl a r. katholikusok nemesi szabadságának sérelme nélkül ? De mivel olyat nem hoztak elő, a király komolyan inté őket, hogy félretéve minden hátráltatást és akadékoskodást, ne vonják magokat a közügyektől el, hanem 11*