Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 162 — hogy számukra a nádortól bizonyítványt szerezzen, a királynál, másoknál is, kivált az udvariaknál, mentegesse. A nyilatkozatban panaszolják az evangélikusok, hogy 1. Már az országgyűlés kihirdetése és folyama alatt rendellenességek fordúltak elő, mennyiben először: a kir. meghívó levél nem a bevett szokás szerint egyedül a nemesi közönségre, hauem egyszersmind a főurakra volt czímezve, kiket eddig külön levelekkel volt szokás meghíni s kik azt alkalmúl használva fel, a nemesi közönség ügyeire s követi utasításokra befolynak, a nemesekkel vitáznak és versenygenek. Másodszor: A levéltárakban megőrzött régi meghivóktól eltérőleg azon záradék van a mostaniban hozzáadva: »félretevén s kedvezőbb időre halasztván minden kellemetlen és magánkérdést«, minek folytán az evangélikusok vallásán, különben is legfőbb és sarkalatos szabadságon ejtett sérelmek magánügyeknek tartatnak és tekintetnek. Harmadszor: A meghívó későbben, hogysem azt az 1635. 79. tez. rendeli, lőn kiadva és kihirdetve s ámbár annyi a sérelem, hogy a követküldést hátráltathatta volna: az evangélikusok azonban reményivé, hogy nem csak saját vallássérelmeik, hanem más sérelmek is szokott úton és módon megorvosoltatnak, s nem gondolva a hazai törvények és kir. diplomák ellenére az országba behozott német katonaság számtalan kihágásával, halogatás és törvényes mentség ürügye nélkül a kellő időre megjelentek, hogy az országgyűlés lefolyását a király parancsa szerint siettessék. S midőn a király megérkeztére három hétnél tovább vártak, idő haladtával némely r. katholikusok részéről országos ülésben sértések- és gyalázásokkal illettettek, gyűléseiket egyik török divánnak nevezve, másik barátságtalan érzületet irántok tanúsítva; miként ez a királynak benyújtott folyamodványaikból látható. 2. A főurak követei, kiknek törvény szerint a megyei követek mögött van helyök, országos ülésben, hol az 1625. 72. tcz. szerint daczoskodni nem szabad, hanem nyugodtan kell tanácskozni, a megyei követek székeit elfoglalták. 3. Midőn a rendek az országgyűlési tárgyalásokhoz fogtak s az evangélikusok a régi rend- és szokásra és az ország szabadságára hivatkoztak, a r. katholikusok az országgyűlés rendkívüli