Fabó András: Az 1662-diki országgyűlés (1873)

— 131 — gez és mindaddig, valamíg az publicus tractatusba nem megyén, csak simplex ablegatus.« Erre Székely válaszolá : »Az a status, kegyelmes uram, az kit országgyűlésre regalissal hínak és az ki secundum datam sibi instructionem az dologhoz alkalmaztatja magát. Mert, ngos uram, ez iránt nekünk sem barát, sem pap nem palatínusunk, annál inkább nem királyunk, azért nem őhozzájok, hanem Ngodhoz, mint vicekirályunkhoz recurrálunk, kérvén Ngodat azon, hogy resolutiónkat mediatorsági tiszti szerint sollicitálja, nem ártván magunkat semminemű conclusumokhoz mindaddig, míg cum satisfactione nostri válaszunk nem lészen.« A nádor ismét monda: »Isten engem úgy segéljen, magara sem esmérem az ország végezésének, mert csak olyan, mint egy buborék, kevés ideig tart. Hanem mégis hogy Kgtek is jó válaszszal mehessen principalisihoz, csendesedjen meg és az menynyiben lehet, remittáljon ebben az keménységben. Mert bizonyos az, hogy elveszünk és a ki leszen az oka, most is az, az isten büntesse meg. Mert ilyen szók is estének némelyektül, hogy Kgtek Svéciával és törökkel fenyegetne; kihez képest minap is, midőn Kgtek audientiát solliotál vala, kanczellár uram által ő fülségénél, akkor is az egész udvar azt találá, hogy többé ne adattassék meg az audientia : hanem az egy méltóságos bán és én impugnáltuk, hogy ex innata clementia ő fölsége megadja az audientiát és mivel legeontrariusabb volt Porcia ez iránt, csak nem azt mondám, a ki szintén nyelvem hegyén vala, az mit egy özvegy asszony mondott vala Philip Macedónak, midőn audientiát sollicitálna, instálván : Domine rex, exaudi me. Cui rex : Non habeo tempus te exaudiendi. Ipsa respondit: Domine, si non habes tempus me exaudiendi, non habeas tempus regnandi.« Székely ezekre mondá : »Isten büntesse meg s mind itt s mind a más világon, mert mi soha senkit nem fenyegettünk, sőt ingyen meg sem gondoltuk, hogy fegyvert fognánk. És kanczellarius uram által sem sollicitáltunk sohais audientiát, ö ngsága tudja, mit csinált.« Vesselényi szavát beváltotta, felment a királyhoz, másnap pedig a megelőzött napon nála járt ev. követeket magához hívatva, a főpapság részéről Sennyey István veszprémi püspöknek, a főurakéról Erdődy Györgynek, a protestánsokéról még Beré9*