Eötvös József: Reform (1868)

— 60 normis állás oka abban fekszik; mert megyerendszerünk nemcsak közigazgatási forma, hanem egyszersmind alkotmányunk egyik legfőbb, sőt mint sokan hiszik, jelen helyzetünkben egyedüli biztositéka, s mert jobb közigazgatási rendszerért alkotmányunkat főbb biztosítékaitól megfosztani nem akarjuk. S valóban magam is ugy vagyok meggyőződve: hogy ki jelen megyei szerkezetünkről lemond, mielőtt alkotmányunknak más biztositékai szereztettek, egyenesen alkotmányosságunkat veszélyezteti, s igy kifejlődhetésünk egyik leghatalmasabb eszközétől fosztja meg hazánkat. Ha a kérdés ugy állíttatik fel: le kell-e mondani, vagy kell-e csak tetemesen változtatni megyei szerkezetünkön, mielőtt alkotmányunknak más biztosítékot szereztünk? a felelet kétséges nem lehet. Erre nézve egyetértünk. A kérdés csak az: váljon kell-e megyei szerkezetünkhez ragaszkodni még az esetben is, ha alkotmányunknak más biztosítékokat találhatunk? Vannak sokan, kik e kérdésre igennel felelnek, s pedig azért, mivel a megyei szerkezetet nemcsak iránylag, de magában véve is az alkotmányi biztosítékok legerősbikének tartják. Vizsgáljuk, mennyiben helyes e nézet. Megyei szerkezetünk négy oknál fogva tartatik alkotmányunk biztositékának. 1- ör. Mert függetlenségünket csak nemzetiségünk fentartása biztosítja, s nemzetiségünk fentartására a megyerendszernél jobb eszköz nem képzelhető. 2- or Mert a megyei rendszer az önkormányzás (selfgovernment) elvére alapítva, a szabadságban sokakat részesít, s igy az alkotmánynak sok s buzgó védelmezőket szerez. 3- or Mert (hogy a B. P. Hiradó szavaival éljek) a megye, mint politicai vitatkozások színhelye, a közvélemény kifejlődésére és hatályos nyilatkozására alkalmat nyujt; sok emberben a közdolgok iránt figyelmet gerjeszt, s igy nemcsak hivatalnokot, szónokot, birót, s országférfiakat képez, hanem a nemzet nagy részében azon politikai bátorságot ébreszti, mely nélkül egy nemzet sem tudta még alkotmányosságát megőrzeni. Végre