Eötvös József: Reform (1868)

- 59 vén , a perlekedő mindkét esetben sokszor nyilt ellenségei által ítéltetik. Sokan talán túlzással fognak vádolni. De ha nem állanak, miket itt megyei itélőszékeinkről mondék, honnan van tehát, hogy noha felsőbb törvényszékeink iránt nem viseltetünk túlságos bizalommal, a pörök fölebbvitele mindazáltal oly népszerűvé vált, hogy a fölebbvitel lehetlensége sok megyében az esküdtszékek ellen is okul használtatott ? miként történik, hogy az annyira törvénytelen s minden rendezett eljárást lehetlenné tevő bírói parancsolatok mindenki által szükségeseknek tartatnak ? De ha igaz, hogy a birák jelen módoni választása megyei rendszerünk lényegéhez tartozik; ha polgári szabadság a birói hatóság független elrendezése nélkül nem képzelhető: joggal elmondhatjuk, miként megyei rendszerünk a valódi polgári szabadsággal sem fér össze. S ezek szerint megmutatám e fejezetben : Miszerint jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit s azokat sem kellő arányban képviseli, s képviselői kezeit utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás vezetője. Továbbá: Hol a közigazgatásban nincs, semmi egység s felelősség, rendet nem kereshetünk. Hol az egyes törvényhatóságok szabály alkotási jog czime alatt majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, s a birói eljárás akként rendeztetett el, mint hazánkban, valódi személyes szabadság nem létezhetik. Hogy pedig rend, szabadság s czélirányosan rendezett törvényhozás nélkül haladni nem lehet: talán a jelen állapotok legtulzóbb magasztalója sem fogja tagadni. III. FEJEZET. A megyerendszer, mint alkotmányos b i zt o s i t é k. Sokan vannak, kik megyerendszerünk elsorolt hibáit többé nem tagadják; honnan van tehát, hogy még ezek közül is többen mint e rendszer buzgó védelmezői lépnek fel, s annak lényeges megváltozásába beleegyezni nem akarnak? - - Ez egészen ab-