Eötvös József: Reform (1868)
— .32 — tevének, melynek szétroncsolt testeit gondosan összekötözgetve azon reményben őrzék annyira, hogy a lélek majdan visszatér, s uj tettekre fogja ébreszteni a nagy halottat. De most, midőn e remény teljesülni kezd, midőn csakugyan mozdulatot veszünk észre az annyi ideig meredt testben, midőn szemei megnyíltak, tagjai nyúlni kezdenek, váljon rajta hagyjuk-e a nehéz halotti takarót; váljon a kötelékeken, melyek tagjait halotti álmában épen tárták, még most se tágítsunk, hogy a mutatkozó élet ismét elnyomassék, hogy tagjai újra elmerevedjenek ? S mi egyebet kívánnak tőlünk azok, kik átlátva, hogy hazánkban sok van, min javítani kellene, — épen azt, minek erre legnagyobb szüksége volna — megyei rendszerünket akarják változatlanul fentartani, s pedig csak azért, mivel ez institutio századok előtt hasznosnak mutatkozott. Mintha e nemzet feladata nem volna más, mint az ínertiának Herculese gyanánt állani Európa népei közt, melyet feldönteni senki nem bir, de melyen paczkázni minden gyermeknek lehet; mintha büszkeségünknek elég volna téve, ha alkotmányunk fenáll, habár az erős tölgy helyett, melyhez azt szívesen hasonlítjuk, csak egy száraz törzsök maradt volna is, mely soha zöldágakat hajtani nem fog; — mintha végre, nemünk történetében nem volna számtalan példa arra, hogy nemzetek épen azon institutiók által, melyeknek egykor fenállásukat köszönheték, vesztek el, ha azokhoz még akkor is ragaszkodtak, midőn ez institutiók kora megszűnt. r Es hát csak régen mult századok története-e az, miből tanulhatunk; s a jelen állapotban nincs semmi, mi figyelmünket érdemlené ? Európa helyzete nem az többé, melyet a középkorban találunk. Azon osztályozás helyett, mely századaiban a legnagyobb nemzetiségeket is annyi kis részekre darabolá, napjainkban roppant nemzeti egyéniségeket látunk, melyek a helyett, hogy mint hajdan egymással küszködnének egy közös, czél felé törekednek. Francziaország tartományi szerkezete eltűnt; Anglia napról napra több központosítás után fáradozik; maga Németország, a szétdaraboltság hazája, mindinkább egység után törekszik; mig óriás szomszédunk roppant birodalmában minden vallási s nemzetiségi elkülönzést hatalmas karjával kiirt; — bárhova tekintsünk e világon, mindenütt a központosítás eszméjét látjuk; a szabadság s a despotia czéljainak elérésére ugyanazon egy eszközhöz nyul: amaz, hogy egyenlő szabadságot, ez, hogy