Eötvös József: Reform (1868)

— 8 — főkép ha tekintetbe vesszük, hogy azon számtalan akadályok közül, melyek a fekvő birtok szerzését hazánkban nehezítik, az emiitett mult országgyűlési 4-ik törvényezikk által csak egy mozdittatott el, s hogy mig az ősiség és egyéb birtok-törvényeink fentartatnak, elég marad, mi főkép a nem-nemeseket a birtokszerzéstől visszatartóztathatja. Nem-nemes osztályaink helyzete tehát a mult országgyűlési 4. s 5-ik czikkely által nem igen változott; s miket fölebb ez osztályok állásáról mondék, szint oly valók, mint ha e czikkelyek nem is állnának törvénykönyvünkben. II. Törvényhozásunk. Nem szándékom e helyen törvényhozási szerkezetünk hosszú bírálásába ereszkedni, csak azon dolgok egyszerű előadására szoritkozom, mikre nézve törvényhozásunk más alkotmányos népek törvényhozásától különbözik. Mindenekelőtt feltűnik, hogy alkotmányos nemzet létünkre annyi tárgyat találunk, mely ha nem is törvényeink értelmében, legalább hosszú gyakorlat szerint törvényhozásunk hatásköréhez nem tartozik. Valamint azokat tekintve, kik alkotmányos jogaikat élvezik, helyesen mondhatnók, hogy e haza lakosainak tizenkilencz huszadára nézve alkotmány nem létezik: ugy, ha törvényhozásunk tárgyaira forditjuk figyelmünket, joggal elmondhatjuk, miként alkotmányosságunk csak közdolgaink egy kis részére terjed ki, s miként a többiekre nézve, tettleg valóságos absolutismus alatt élünk. Magyarországnak összes tiszta közjövedelmei, a háziadóval együtt, minden kezelési s kivetési költséget levonva, tesznek 23,000,000 ezüst forintot; ha ebből 4,500,000 forintot a házi adó fejében levonunk (valamivel többet, mint mire a házi adó közönségesen tétetik), marad 18,500,000 forint, melyi'ől a kormány rendelkezik. E kózjövedelmeknek csak azon része, melyet a hadi adó fejében ajánlunk — azaz, kerekszámmal, nem egészen 4,500,000 forint, — függ törvényhozásunk határozásától ; 14,000,000 attól egészen független. — Engedjük meg, hogy Fényes számadásaiban hibázott — mi a nálunk divatozó titkolózási rendszer mellett nem épen lehetetlen, — s hogy a közjövedelmek összesége a valónál magasabban vétetett föl, bár mennyire szállitsuk le azt, a közadónak azon része, mely a tör-