Eötvös József: Reform (1868)

— 94 — szabadságában. S általában a hármas könyv szavaiból láthatni, mikép a jobbágybirtok viszonyai nem igen különböztek azoktól, melyekbe az urbárium szerint állitatott, s mik szerint öt csak haszonvételi tulajdon illeti.*) Nézzük most azon harmadik lehetőséget, melyet felállitánk. A jobbágyok által birt föld bizonyos uri tartozásokkal terheltetvén, ezek a földes úrnak valódi tulajdonát teszik; minélfogva talán a jobbágyi birtokot terhelő úri tartozások egy része engedtetett el 1715-ben, s ez ajánltatott a nemesség által az adó alapjául ? Ez annyival valószínűbbnek látszik, mivel törvénykönyvünkből már példát mutathatunk reá. A tizenhatodik században a határvárak fölépitése s kijavitása által a jobbágyokra uj teher háritatott, s im az 1553.11. t. czikk a jobbágyok úrbéri munkáját, mely mint tudva van, már II. Ulászló törvényei által évenkénti 52 napra határoztatott meg, 40 napra szállitja le,**) mi hogy egyenesen ez uj teher tekintetéből történt, világosan bizonyitja az, hogy a jobbágyoknak a várak kijavitására fordított új munkabeli tartozása az 1567. 17. t. czikk által épen azon 12 napra határoztatott meg, melylyel a jobbágy, a fenidézett törvény értelmében, urának kevesebbel tartozott. Őseink a 16-ik században joggal mondhatták tehát, hogy ámbár nem ők személyesen teljesiték a várak fentartására szükséges munkákat, még is ez adó alapja általok adatott; de váljon őseink a 18-dik században mondhatják-e ezt ? Némelyek el akarnák hitetni velünk, hogy a jobbágyi telek, az úrbér előtt, kiterjedésére nézve szabályozva nem volt. Ez állítást meghazudtolja a törvény. Már az 1567-ik 5. t. cz. oly parasztokról szól, kik a földnek csak egy negyedét, hatodát, vagy nyolczadát birva, uruknak csak egy negyed, hatod, vagy nyolczad részét fizetik annak, mi egy egész telektől fizettetik.***) Mi*) Ugyan ott 8. §. **) Ut loco 52 dierum quibus in priori constitutione dominis suis servire fuerant obligati, quadraginta tantum dies in postorum serviant. 1553. 11. ***) Nimirum, ut si colonus ratione eiusdem domus, in qua habitat, aut quartara aut sextam vei octavam partém agrorum : f'undi, seu pratorum possideat, atque etiam Dominó terrestri quartam aut sextam vei octavam partém eius census solvit, qui de una integra sessione solvitur e. c. t. 1567. 5.