Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Kazinczy Ferencz

ÍVJLinden nemzet, mely e névre érdemes, tiszteletben tartja azon férfiait, kik tevékenységűknek magasabb czélokat tűzve ki, akár a közélet, akár a tudomány vagy művészet körében kitűnő érdemeket szereztek magoknak, s ünnepnek tekinti a napot, melyet valamely dicső fia emlékének szentelhet. Es méltán; nem csak azért, mert kitűnő férfiaknak való jutalma csak az lehet, ha nevök- s tetteiknek emléke tiszteletben tartatik, de azért is, mert a megérdemlett borostyán, melyet a nemzet dicső gyermekeinek szobraira tesz, egyszersmind reményág, mely arra emlékeztet, hogy valamint a hatalmas cser után annak legalább sarjadékai maradnak, úgy oly haza, mely valóban nagy férfiakat nevelt, később is fel fogja találni polgárai között azokat, kik a jövő vészeivel szembe szálljanak. Ily ünnepet üllünk mi ma, midőn Kazinczy Ferencz születése századik évnapján összegyűlve, azon férfiúnak emlékét tiszteljük meg, kinek nyelvünk s irodalmunk újabb kifejlődését köszöni, ki ezt csaknem félszázadig irányadólag vezeté, s kinek dicsőségét nem e szobor, nem e gyülekezet, nem a beszéd vagy költemény, mely magasztalására mondatik, de minden szó hirdeti, mely e hazában magyar ajkakról hangzik; mert minden érzés vagy gondolat,