Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)
Emlékbeszédek: Vörösmarty Mihály
78 VÖRÖSMARTY MIHÁLY. folyásuk volt, Kazinczy Ferencz után Vörösmarty az, kit a koszorú illet. Sőt, ha amannak érdeme nagyobb, mert nyelvünk átalakítását neki köszönjük: a befolyás, melyet Vörösmarty az irodalomra s nemzetre gyakorolt, talán még hatalmasabb. Hatalmasabb azért, mert e nemzetnek előtte nagyobb költője nem volt. Elsoroljam-e egyes munkáit? Szóljak-e Zalánról, e műről, mely az eposzról felállított elméletnek talán nem egészen felel meg, melynek egyes hiányait nem tagadom, de mely mégis századunk egyetlen hőskölteménye ; mert valamint alkotását nem a régiek utánzásának, hanem a költő lelkesedésének köszöni, úgy nem a művészetben gyönyörködő kevesek bámulatát vívta ki magának, de egy nemzetet lelkesített. Szóljak-e Egerről páratlan varázsával, szóljak-e Cserhalomról, melynél nagyszerűbb eposzi mü kevesebb sorban talán még nem Íratott, és a költészet ezen neméhez tartozó egyéb műveiről, melyeknek egyes szépségei bámulatra ragadnak, s melyeket csak azért említünk ritkábban, mert a mit a költő élete legszebb perczeiben alkotott, azt később már ő maga sem múlhatta felül. Vagy lyrai dolgozatait említsem-e egyenként? Az egyszerű daltól, melyben a költő legbensőbb érzéseit oly természetesen mondja ki, hogy a művészetet csak azon harmonicus érzésből veszszük észre, melyet az oly egyszerű szavak magok után hagynak, a balladáig, mely csaknem az eposzt közelíti meg; az elegiától a bordalig, az igénytelen népdaltól a reflectáló költeményig, van-e a lyrai költészetnek egy neme, melyre Vörösmarty munkáiból példányokat nem hozhatnánk fel?
