Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Elnöki megnyitó beszédek

298 ELNÖKI MEGNYITÓ BESZEDEK. ség, hagy részt vegyünk a nagy mozgalomban, melyet körülöttünk látunk. Századunk hősei nem tornákon, hanem műhelyekben, hol csatáink fegyverei készülnek, edzik meg karjaikat a küzdelemhez s nemzetünk jövője attól függ, hogy korunk ezen igényeit belátva, ugyanazon erélylyel fogjon azoknak teljesítéséhez, melyet történetünk minden phasisaiban tanúsított. Nekünk a közös irányban haladnunk, nekünk dolgoznunk kell, homlokunk izzadságában oly munkát végezve, melyet eldődeink talán szolgainak tartottak. De épen mert ezt belátjuk, mert a kor általános irányát megváltoztatni hatalmunkban nem áll, nem feledkezhetünk meg azon veszélyekről, melyekkel az anyagi érdekek ápolása minden korban és nemzetnél jár s melyeket mi sem kerülhetünk ki. A sebes haladás s minden viszonyok és helyzetek szüntelen változása, melylyel az szükségkép jár, végre minden állásnak bizonytalanságát vonja maga után s nem vétethetnek el azon korlátok, melyekkel a társadalom az egyesnek törekvéseit egykor megszorítá, a nélkül, hogy egyszersmind azon fékek ne tágulnának, melyek az egyesnek tevékenységét bizonyos határok közé szólították. A nemzedék, mely csak saját erejében bizva, annyit, mi egykor lehetetlennek látszott, elért, valamint más, úgy az erkölcsi lehetőségek korlátain könnyen túlteszi magát, s nem uralkodhatunk az anyag felett, a nélkül, hogy azzal szüntelen foglalkozva, az ne ragadjon ránk s azon szellemi potentiák ne veszitsék reánk való hatásukat, melyeknek hódolva emelkedtünk; s innen van, hogy azon korszakok, melyekben egyes nemzetek gyors haladásukban a materialis jólétnek legmagasabb