Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Reguly Antal

158 KEGULY ANTAL partes orationist is alig ismeri, szükségkép rosz hatást gyakorolt tehát állására. Helyzete ez által kellemetlenné vált, s részint ezért, részint mivel a finn nyelvre fordított eddigi fáradságának csekély sikerét tapasztalta, négy havi tartózkodás után elhagyá Helsingforst. A könnyűség, melylyel a társalgás által a svéd nyelvet megtanulta, azon meggyőződéshez vezette őt, hogy czélját nem grammatikai szabályok rendszeres tanulmányozása, hanem csak az emberekkel való közlekedés által érheti el, s ezért egy időre három­száz verstnyire a fővárostól a laukasi fárában Gun­dunnen nevű finn paraszt gazda házában szállt meg, hol egész május végéig oly sikerrel folytatá tanul­mányát, hogy midőn Karelian keresztül a norvég Lapphon széléig a 69-ik szélességi fokig felmenve, onnan Helsingforsba visszatért, előmenetele által, melyet a finn és lapp nyelvben tett, mindazokat bámulatra ragadta, kik elébb szándékait s képességét kétségbevonták. „Midőn Reguly kevés holnapokig tartott távol­lét után Helsingforsba visszatért — igy ír Gottlund a már előbb emiitett levélben — a könnyűség és biztosság, melylyel ismereteit svéd és finn nyelven, valamint élő szóval, úgy Írásban közié, mindenkit bámulatra ragadtak. Kik őt előbb gúnyolák, most megszégyenülve álltak, főkép Castrén. A helyett, hogy a nyelv tudományos tárgyalásánál mások gram­matikai szabályaira szorulna, most ő maga állított fel ily szabályokat, és nézetei s Ítéletei a mily megle­pők, oly helyesek voltak. Legmélyebb gyökerében fogta fel a nyelvet s most ő vala az, ki egykori tanitójával a legfontosabb és messzevágóbb észre­vételeket közölheté."

Next

/
Oldalképek
Tartalom