Eötvös József: Magyar írók és államférfiak : Eötvös József emlékbeszédei (1868)

Emlékbeszédek: Gróf Széchenyi István

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. 143 mellőzve az elvkérdéseket, inkább részletes javításokkal foglalkozott, s midőn a jogegyenlőség kivívását tűzte ki czélúl, inkább a nemzet felsőbb osztályainak belátásától, mint azon ellenállhatatlan hatalomtól várta fáradozásainak eredményét, melyet a jog érzetére ébredett nép akarata fejt ki. Hogy oly mozgalomnál, melyben az egész nemzet részt vesz, s mely épen, mivel minden egyesnek érdekeit érinti, a szenvedélyekre hatás nélkül nem maradhat, minden egyes lépést előre kiszámitani nem áll hatalmunkban5 hogy azon ildomosságot, mely mindent előre látva , magát soha el nem ragadtatja, s melyet az egyesnél is ritkán találunk, egy egész néptől várni nem lehet: ezt a tapasztalás bizonyitja, s kétségen kivül Széchenyi hibázott, midőn ezt követelte; de nem menthető-e e hiba azon férfiúban, ki 15 évnél tovább e taktika szerint járva el annyi eredményt mutathatott elő, s a nemzet bizodalmát oly mértékben bírva, mint senki más, némi joggal remélheté, hogy azon többség által, melyet annyi sikerhez vezetett, elhagyatni nem fog; és ha Széchenyi megcsalatva ezen reményében, azokat, kik gyorsabb haladásuk által az általa kijelölt egymásutánt megzavarva, hosszú fáradalmainak gyümölcsét újra veszélybe hozák, szenvedélyesen támadta meg: várhatott-e valaki mást azon férfiútól, ki, mert meggyőződése úgy kívánta, a „Hitelw-ben kortársainak minden előítéleteivel szembe szállt, a „Világa-ban e hon egyik legtiszteltebb férfiát kímélet nélkül megtámadá, s a „Stádium "-ban hadat izent az ország egész fönálló rendszerének. Azon férfiaknak egyike vala ő, kik, ha tisztába jöttek kötelességök iránt, nem számítják elleneiket; s azon okok, melyekért a közvélemény Széchenyitől