Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató

IV mok mindegyike a vasuttal vagy más javakkal biztosított államadósságokból csupán annyit köteles vállalni, amennyi a zálogul szolgáló vasutakból és javak­ból a Bsz. által neki juttatott résznek megfelel, — csak a Bsz. életbelépte utáni időre vonatkozik és nem érinti a Ma­gyar Állam, mint nemzetközi jogi sze mély felelősségét tartozásaiért. III. A Bsz. 231. cikk 3. pontjának azon rendelkezése, mely szerint a Magyar Állam nem felelős a fentemlitett kamat­szelvények beváltásáért, ha a kamat­fizetést a háboru alatt a magyar és semleges állampolgárokkal szemben is felfüggesztették, — csak az esetben alkal­mazhatók, ha ezen kamatok fizetése tekin­tében általános felfüggesztés történt. 37 13. A magyar kormány felelős a Bsz. 231. cikk 3. pontja értelmében az angol honos felperessel szemben 28: 652 százalék erejéig a háboru alatt lejárt azon ka matszelvények bevallásáért, amelyek az eredetileg Ausztria által 1868-ban kibo­csátott, később az 1903 február 16-án kelt osztrák törvényben, illetve az 1908. XVI. magyar törvénycikk folytán kon­vertált 4%-os járadék - kötvények jövedel­­ét képezik. (Bsz. 231. cikk, 3. és 4. pont, 186 cikk, 2. pont. ) 41 14. I. A készfizető kezes és az üzlet­átvevő, mint járulékos kötelezettek, a trianoni szerz. 231. cikke alapján nem vonhatók felelősségre, ha a főadós kö­telezettségé a trianoni Bsz. életbelépte előtt megszűnt. II. A csehszlovák honossá vált főadós részéről a tartozásnak koronaösszegben történi birói letétbehelyezése a főadós tartozását megszüntette. (Bsz. 231. cikk. ) Megbeszéli: Dr. Szladits Károly 42 18. I. A magyar kormány köteles meg­fizetni az általa kibocsátott nem bizto­sított (ellentétben a 11. és 12. esettel) kötvények háboru alatt lejárt kamatait és a fegyverszünet megkötése, valamint a békeszerződés hatálybalépte közötti időben esedékessé vált tőketörlesztés' részletet a Bsz. 231. cikk 3. és 4. pontja alapján. II. A fizetési kötelezettség az esetben is megállapítást nyert, amikor a hitelező entente honos csak szkripszeket kapott a közvetítő banktól. III. A 231. cikk 4. pontban említeti kivételes aránylagos felelősség, illetve fizetési kötelezettség csak az Osztrák­Magyar kormány által kibocsátott köt­vényekre vonatkozik, de nem a „Magyar kormány" által kibocsátottakra is. (Bsz. 231. cikk 3., 4. pont. 186. cikk 2. pont és függelék. ) (Angol-Magyar vdb. The Mu­nicipal Trust Company Ltd. c/a Magyar Állam. 1923 julius 26. H. L szám. Re­cuecil, III. kötet, 248. old. ) 74 232. cikk. 4. I. A magyar állam alperes csak az esetben felelős valamely ellenséges ha­talom állampolgárának a háboru alatt Magyarországon okozott kárért, ha ezt kivételes háborus intézkedés vagy káros intézkedés okozta. II. A vdb. a bizonyitás lefolytatása végett egyik tagját kiküldheti, aki kül­földön a tanukihallgatásokat foganato­sítja. (Trianon Bsz. 232. cikk; francia­magyar eljárási szabályzat 55. és követ­kező cikkei. ) 23 7. A magyar állam felelős azon károkért, amelyeket a bolsevista uralom idején a szövetséges és társult hatal­mak állampolgárainak ingóságaiban akár hatóságok, akár magánszemélyek erőszakos cselekményei okoztak. (Tria­noni Bsz. 232. cikk. II. ) 30 8. A magyar állam felelős azon károkért, amelyeket a bolsevista uralom idején a szocializálás valamely szövet­séges és társult hatalom állampolgárá­nak kereskedelmi vállalatánál okozott­(Trianoni Bsz. 232. cikk II. ) 31 9. 1918 november 3. után egy lakás­nak a forradalmi magyar kormány ren­deletére történt elrekvirálása oly rend­szabálynak tekintendő, melyért a magyar állam a Trianoni Bsz. 232. cikk, II. pont, 2. bekezdés értelmében felelős. (Trianoni Bsz. 232. cikk, II. ) 31 10. Nem felelős a magyar állam a Trianoni Bsz. 232. cikk, II. pont rendel kezesei értelmében, ha a szövetséges és társult hatalmak valamely állampolgára lakásának kirablása s ingóságainak el­tünése az 1916. év folyamán történt. (Trianoni Bsz. 232. cikk, II. ) 32 17. Katonai parancsnokság rendeletére harcászati érdekből végrehajtott hadmü­veleti tények okozta háborus károk alapján nincsen helye döntőbírósági ke­resetnek. Belga-magyar Vegyes döntő­bíróság 7. sz. ügye Sucrerie de Rous tchouk c/a Magyar Állam. (Trianoni Bsz. 232. e. ) 69 19. Entente-honos gépkocsijának el rekvirálása a háboru folyamán (1914: IX. —9. ) a Bsz. 232. értelmében vett „kivé­teles háborus rendszabályának tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom