Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / Tartalommutató
tendő, miért a magyar állam a tulajdonost kártalanitani tartozik. Magyarország nemcsak a saját kivételes háborus intézkedéseiért felelős, hanem a volt osztrák-magyar monarchia közös katonai hatóságainak ilyen intézkedéseiért is. (Bsz. 232. cikk, I. e) pont. ) 74 235. cikk. 3. I. Ha valamely cselekménynek a háboru folyamán történt elmulasztása következtében a volt Magyar királyság területén a szövetséges és tár sült hatalmak valamely állampolgárára hátránnyal járó végrehajtási cselekményt foganatositottak és a sértett jogok helyreállitása igazságtalan vagy lehetetlen volna, a. vdb. a sértett fél javára a Magyar kormányt terhelő kártéritést állapit meg. II. A Magyar- Államot visszkereseti jog illeti meg azon magyar állampolgárral szemben, aki a fentirt végrehajtási cselekmény folytán a sértett fél ingóságainak birtokába jutott, (Trianoni Bsz. 235. cikk b) és e) pont. ) 17 239. b/2. cikk. 15. A Vegyes Döntőbiróságok itélkezése a trianoni szerződés 239. cikk b) 2. pontja (versaillesi szerződés 304. cikk b) 2. p. ) körüli hatásköri vitakérdésekben. (Irta: Dr. Kráhl Vilmos ügyvéd. ) 44 24. I. A Vegyes Döntőbiróság a trianoni békeszerződés 239. cikk b) pontjának második bekezdése értelmében hatáskörrel bir oly jogviták elbirálására, amelyek utóbb cseh-szlovák állampolgárokká vált volt magyar állampolgárok és jelenleg is magyar állampolgárok között a békeszerződés életbelépése előtt kötött szerződésekből erednek. II. A Vegyes Döntőbíróság nem hoz hat itéletet oly perekben, amelyeket csehszlovák hitelezők magyar adósok ellen régi osztrák-magyar koronában létrejött tartozások megfizetése iránt inditottak. Ezeket a pereket a biróság felfüggeszti mindaddig, amig az a pénz nem, amelyben és az az árfolyam, amelyen ezeket a fizetéseket teljesiteni kell. a trianoni békeszerződés 231. cikk d) pontjának utolsó bekezdése szerint meg állapitást nem fog nyerni. A magyar-csehszlovák vdb judicatufájából. (Közli: dr. Sebestyén Pál miniszteri titkár, h. kormánymegbizott. ) 83 250. cikk. I. Ha a V. D. B. előtti bizonyitási anyagból kétségtelenül ki nem tünik, hogy felperes keresete alaptalan, akkor a V. D. B. minden biztositási rendelkezést vagy ideiglenes intézkedést megtehet alperes ellen, amit szükséges nek lát, különösen ha alperes állam nem tesz kötelező nyilatkozatot arra nézve, hogy a peres javakat a per folyamán el nem idegeniti s azok tényleges és jogi helyzetét meg nem változtatja. II. A biztositási rendelkezések akkor is megteendők, ha alperes azon helyzetben van, hogy az esetleg bekövetkező károkat, marasztaló itélet esetén teljesen megtéritheti. III. A biztositási rendelkezéseket a VD. B. akkor is megteszi, ha. alperes szuverén állam. Ezen rendelkezések nem sértik a szuverenitást és nem szégyenitik meg az illető alperes államot. (Román-Magyar V. D. B. eljárási szabályzat 29. cikk. Bsz. 250 cikk) 6 3. Versaillesi békeszerződés. 92. cikk 4. pt. és 297/h. 23. Ha a lengyel állam valamely német állampolgár ingatlanát zár alá vette, ugy ezen eljárása, a birtoklás és haszonélvezet teljes felszámolását jelenti. Ez esetben a lengyel állam köteles még a, felszámolási eljárás formai befejezése előtt az ingatlan jövedelméből bizonyos összeget fizetni a tulajdonosnak. A vdb hatáskörébe tartozik a vonatkozó ideiglenes intézkedés megtétele. (Német-lengyel vdb: Ellermann c/a. lengyel állam. Rec. V—457. Vers. bsz. 92. cikk. 4. pt és 297. h. Elj. szabályok 44. cikke. 81 269. cikk. 6. Automobilballeset a háboru kitörése előtti időből; a sérült belga honos, okozója német honos. Kártérités; kötelezettség — összeg nélkül — a belga biróság háboruelőtti itéletével megállapitva; sértett kártérítési követelését a clearingeljárásban érvényesitette és ezt a vegyes döntőbiróság megitélte. Kiter jed-e a versaillesi szerződés 296. cikk 1. V