Vegyes döntőbírósági határozatok tára, 1926 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4. szám

33 magyar területen feküsznek, tehát nem magyar honos és igy a követelés nem tartozik a 231. cikk keretébe. A vdb. hivatkozással a James Dawson and Son e a Balkanische Handels nnd Indnstrie A.-G. ügyben hozott elvi jelentőségű döntésre (Recueil III. kötet, 534. oldal), megítélte a követelést, kamatokkal és költséggel együtt s kimondta, hogy az eset nem vonható a Bsz. 304. cikkének rendelkezése alá. A hivatkozott, jogeset indokolása szerint a kereskedelmi társaságok azon állam honosai gyanánt tekintendők — a Bsz. értelmében, — amelynek törvényei alapján keletkeztek és működnek. Ez nem egyéb, mint a „székhely" elvének elismerése, szemben az „ellenőrzési" elvvel. Az angol-bolgár vdb. ezen Ítélet indokolásában mindenek előtt megállapítja, hogy a Nenilly-i Bsz. 176. cikkében, melyre a perben felperes hivatkozott, (Trianoni Bsz. 231. cikk) használt „national" és „nationals" kifejezések nemcsak fizikai, hanem jogi személyekre is vonatkoznak, tehát, hogy egy Rt. lehet bulgár állampolgár „a company may be a Bulgárián national" s azután az angol és a bulgár törvényekre való hivatkozással azt fejtegeti, hogy jogi személy állampolgársj'iga azon törvény szerint határozandó meg, amelynek hatálya alatt keletkezett (by reference to the law under which it i£ constituted).* Tekintettel a két állam törvényeinek egyöntetű meghatározására, a vdb. természetesnek és logikusnak véli, hogy — amennyiben a Bsz.-ben a szerződő felek másként nem rendelkeztek, — ezen elv fogadtassák el a Bsz. értelmezése tekintetében is. De — a vdb. szerint — a Bsz. szövege is határozott e tekintetben. Alperes ugyan hivatkozott ugy a Daimler-társaság, mint a Damaskus-Hamah vasutak esetére, amelyekben egyrészt az angol legfelső biróság, másrészt a francia-német vdb. kimondotta az ellenőrzési elvet, vagyis, hogy a jogi személy honossága aszerint birálandó el, vájjon a részvényesek és az igazgatóság tagjai, tehát a tulajdonosok és a vezető, ellenőrző szervek milyen állampolgárok1? A francia-német vdb. a, hivatkozott esetben egyenesen azt mondotta ki, hogy a Bsz. alkalmazásában általános érvényűnek tekinti az ellenőrzési elvet, vagyis szerinte minden esetben, amelyben a Bsz. szerint „valamely társaság jogának gyakorlása valamely meghatározott nemzethez való tartozás* Az angol hivatalos felfogás szerint a Bsz. értelmezésénél, illetve végrehajtásánál jogi személyek honossága tekintetében a székhely elveirá?jvadó: Treaty of Peace Order 1919. évből, 2, pont. VOÍÍVCS ilöntőbirósáeri határozatok tára.