Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 22. szám - Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet. - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvénytervezet. [2. r.]

90 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY '22. SZÁM. Nem lehel tovább is kitartani a yárományíede/eti rendszer mellett, ami a legdrágább biztosítás és e mellet! mégsem tudja biztosítani az összes igények kielégítését. Ettől már minden biztosítási intézmény eltért. Az Intézet vagyona a háború folytán teljesen elveszett ; az időközben, 1925 év óta gyűjtött vagyon egy része és a jövedelem egyharmada újból elveszett. Az autonómiának meg kell találnia a módot, hogy szerényebb tartalékolás és kisebb tagdíj mellett többet nyújtson. A 80 pengős járulék fizetése, a törvénytervezettől eltérőleg, necsak az 1985. évre, hanem már az 1934. évre érvényesüljön és a járulék bruttó összeg legyen. Póthatáridőt tart kívánatosnak a hátralékosokra nézve. S'yáry liéla, a Kalocsai ÍJgyvtdi Kamara elnöké előadta, hogy a vidéki kamarák a legutóbbi ayügdíjihtézeti közgyűlésen egyhangúlag a jelenlegi rendszer fenntartása mellett szavaztak. A szavazás eredménye, a budapesti kiküldöttek szavazatait is figyelembevéve 58:10 volt a fedezeti rendszer javára. Csak e rendszer épségbentart ásával állhat fenn a jövőben is a Nyugdíjintézet. Fenntartandóknak mutatkoznak a behajtásra és kitörlésre vonatkozó szabályok. Nem tartja szükségesnek az egy évi várakozási időt sem. Lázár Andor igazságügy miniszter itt rámutatott arra, hogy a várományftdezeti rendszer vagy más rendszer helyes vagy helytelen voltának elbírálása és a vonatkozó elhatározás az autonómiának van fenntart \a. így ez a kérdés nem tárgya a szakértekezletnek. Egyébként azon van, hogy a t erheket minél inkább csökkentse, de viszont a törvény által előírtak betartása elsősorban az ügyvédnek kötelessége. Metzler Gusztáv, a Nyugdíj intézet titkára kimondandónak tartja, hogy a Nyugdíjintézet az esedékesség napjától tőkésítve kamatot számíthasson. Progresszív adózás esetén a tag által befizetett összegből az adminisztrácionális terhek arányában jusson a Nyugdíjintézetnek a megfelelő rész. Majd a tervezet egyes rendelkezéseihez tette meg részietes megjegyzéseit. Vitéz Pétery Aladár, a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárosa adta elő ezután részletes észrevételeit a tervezet egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan. Aradi Béla, az Újpesti Ügyvédi Kamara elnöke. Stejskal Ottó, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara választmányi tagja, Vinlder Elemér, a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárosa, Markó Imre, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara választmányi tagja, Büchler Dávid, & Pécsi Ügyvédi Kamara kiküldöttje és Gyöngyösi József, a Nyugdíjintézet ügyésze tették meg ezután egyes észrevételeiket. Végül Pap József mondott köszönetet az Igazságügyminiszternek és az elnöklést, időközben átvevő Tasnády Nagy András igazságügyi államtitkárnak. Tasnády Nagy András igazságügyi államtitkár válaszolt ezután az egyes észrevételekre, majd a szakértekezletet berekesztette. * * * Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóld törvénytervezet.* 5. §, Az intézeti járulékokat az intézeti tagoktól a kamarák szedik és hajtják be. Az öregségi ellátásban részesülő volt intézeti tag közvetlenül az Intézethez köteles járulekát (3. § második bekezdés) befizetni. A kamara minden év július 15. napjáig köteles a befolyt járulékokat az Intézethez juttatni. Ugyanakkor köteles az Intézethez juttatni azoknak a tagjainak a járulékát is, akik helyett az intézeti járulékot ki akarja fizetni (6. §). Minden év február hó végéig köteles a kamara közölni, hogy mely tagjai nnitátkoznak akár a legutóbbi, akár az azt megelőző, de 1988, év utáni naptári évekre eső intézeti járulékkal hátralékosaknak s köteles kimutatni minden hátralékos tag tartozásának összegét és azt, hogy a járulékok mikor váltak esedékesekké. Köteles továbbá közölni, hogy az egyes hátralékosak ellen minő behajtási lépéseket tett, és ha végrehajtást tett folyamatba, az az eljárás milyen szakában van. Az, hogy a hátralékost a kamarai lajstromból már törölték, a kimutatás kötelezettségét nem érinti. Az intézeti járulékokért az Intézettel szemben tagjával együtt a kamara is egyenes adósként felel. Ettől a felelősségtől azonban mentesül az olyan naptári évre eső járulékok tekintetében, amelyben a hátralékot a második bekezdés szerint bejelentette és — bárha július 15. napja után is — az esedékes járulék 90 %-áriak megfelelő összeget beszolgáltatta az Intézetnek. Azonban nem mentesül a hozzá befolyt járulék beszolgáltatási kötelessége, valamint az 1934. év előtti időre eső járulékokért való felelősség (34. §) alól. Ha a tag nem jelöli meg, hogy kamarai illetményre vagy intézeti járulékra fizet-e, a fizetett összeget olyan arányban kell megosztani, ahogyan a fizetés évére eső kamarai illetménye és intézeti járuléka egymáshoz aránylanak. Ha ilyen megosztás mellett az egyik célra a lejárt teljes tartozást meghaladó összeg jutna, a többletet a másik tartozásra kell számítani, s ha mindkét lejárt tartozás fedezve van, az előbbi mondatban meghatározott arányban kell a többletet a kamara és az Intézet jövőben esedékes követelésére elszámolni. A tagnak az Intézeti járulékra teljesített vagy az előbbi bekezdés szerint arra eső fizetéseit elsősorban költségre, azután kamatra, azután a legrégibb hátralékos járulékra kell számítani. Ha azonban a tag a 8. § utolsó bekezdése szerint részletfizetési kedvezményt kapott, a részleteket meghaladó fizetést az 1933. év utáni évekre eső járulékra kell számítani. 6. §. Az ügyvédi kamarának a hátralékos intézeti járulékra vonatkozó kimutatása végrehajtható közokirat (1930 : XXXIV. tc. 64. §), 7. §. Az ügyvédi kamara a fizetni nem tudó tag helyett kifizetheti az intézeti járulékot, * Az előbbi közleményt lásd a 21. számban. ha a közgyűlés a választmány javaslatára ézt elhatározza. A közgyűlés ilyen határozatot csak akkor hozhat, ha a fizetni nem tudó tag már legalább tíz éve gyakorló ügyvéd, fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll s hibáján kívül előállt, átmenetinek látszó körülmények teszik képtelenné afizetésre és egyébként is különös méltánylást érdemlő okok indokolják (32. §), hogy a kamara a járulékot a tag helyett kifizesse. A tag a fizetés elmulasztásának következményei alól csak azzal mentesül, ha a kamara a járulékot az Intézetnek tényleg kifizette. (Folyt, köv.) Sajtószemle. Az adó. 4—5. szám (Április—május) Kullmann Lajos : Terménykészlet a vagyonadóban c. cikkében megállapítja, hogy a terménykészlet nem mentes a vagyonadó alól. Törvényes rendelkezések módosítása során azonban megfontolandó lenne a termény készletet adómentessé tenni, mert a készlet védelmének gazdasági jelentősége a mentesség mellett szól. — Móczár Elemér : Ideiglenes házadómentesség, telekértókeinelkedós c. alatt felveti a régi házak horribilis adóterhei csökkentésének kérdését, összekötve az adómentes építkezésekkel kapcsolatos telekértékemelkedési adó bevezetésével, amely mérsékelt összegben egyszersmindenkorra lenne kivetendő és esetleg több részletben lefizethető. Illetékügyi Közlöny. 5. szám. (Május) Nagy Dezső Bálint: Néhány kérdés a büntetőtörvénykezési illetékek köréből c. cikke a büntető ügyekben adott meghatalmazások, a bíróságnál tett feljelentések és a határozatok illetékének vitás kérdéseivel foglalkozik. — Szabó Nándor: A szabadlapos könyvelés hitelessége és a könyvelési lapok illetékezése. A K. T. előírásaival szemben a gyakorlat engedményeket tett. Ha t. i. az alapkönyvekben és a könyvelési lapokon teljesen azonos módon egyidőben történik meg a feljegyzés az úf n. átírórendszer szerint, a szabadlapos könyvelési feljegyzéseket is hiteleseknek fogadja el a gyakorlat. Ismerteti azokat az alapelveket, amelyeknek alkalmazása esetén a felvetett kérdés megnyugtató megoldást nyerne. Magyar Törvénykezés. Május 1-i száma közli a következő rendeleteket : 3610/1934. M. E. sz. rendeletet a csődönkívüli kényszer? egyességi eljárásról szóló rendeletekben szabályozott bíróságon kívüli egyességi eljárásra vonatkozó rendelkezések újabb módosítása tárgyában ; 50,144/1934. P. M. sz. rendeletet a rendőrhatósági személyazonossági igazolójegyek kiállításával kapcsolatos illetékről; 66,000/1934. P. M. VII. a) sz.. rendeletet a házadóról szól 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás módosítása t árgyában. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-05.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.