Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 5. szám - Az Ügyvédszövetség debreceni osztályáról

5. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 21 törekednünk arra, hogy ügyvédjelöltjeinknek irodánkba befogadásánál helyesen válasszuk ki ezek közül is azokat, akik nemcsak lelkesedésben, nemcsak tudásban, szorgalomban és munkabírásban, de legalább is ugyanolyan mértékben a teljes megbízhatóság és emelkedett gondolkozás tekintetében is biztosítékot jelentenek arra, hogy majdan az ügyvédi hivatás tekintélyét gyarapítani fogják. A helyesen megválasztott jelöltjeinkben aztán ne tekintsünk pusztán gépírót, vagy más ingyen robotoló munkást, hanem mindenek előtt már csak a saját tekintélyünk megóvása végett is, de a méltányosság parancsa szerint is adjunk neki a viszonyokhoz mért megfelelő fizetést, és ezenkívül a kellő szigor mellett azzal a szeretettel gyarapítsuk tanításainkkal és példamutatásunkkal tudását, felfogását és jellemét, mintha édes gyermekünk lenne, aki hivatva lesz majdan minket követni az ügyvédi hivatás nehéz és díszes méltóságának fenntartásában. Milyen helyes és rokonszenves volt a régi idők principálisai és patvaristái között fennállott szinte családias kapcsolat. Ma is hány idősebb ügyvéd tekint megelégedett büszkeséggel a szárnyai alól kikerült generációkra, és hány ügyvéd gondol hálás kegyelettel és szeretettel volt principálisának még a zsörtölődéseire is, mert azokból is kiérzett a melegség, kiviláglott a tudás, az érett tapasztalat és kifénylett a becsületére kényes lélek tisztasága. Valahogy mintha ezen a téren sok volna a kölcsönös kívánni való. Rajtunk, ügyvédeken a felelősség, hogy a hivatás újabb generációiban méltó utánpótlást nyerjen a kar szellemiekben is, de főként lelkiekben, és azt hiszem, nem hálátlan dolog, de szent kötelességünk hivatásunk iránt is gondolkozni ezeken a kérdéseken és törekedni a hivatás színvonalának emelésén. Ennek a gondolatmenetnek egyik láncszemeként Debrecenben a bíróságok és a kamara között fennálló megértő viszony lehel ővé tette, hogy a bírói és ügyészi fogalmazói kar és az ügyvédjelölti kar már évek óta együttesen tartja joggyakorlati összejöveteleit, ami a mindkét kart közösen érdeklő kérdéseknek bírák, ügyészek és ügyvédek oktatása és vezetése mellett történő objektív taglalásánál egyfelől az egyoldalúságot zárja ki, másfelől a két fiatal generáció tagjai között üdvös kapcsolatot teremi, és tartós megbecsülésnek jelenti biztosítókát arra az időre, amikor a két különböző, de egymásra utalt hivatás jelöltjei az élet porondjára kilépnek. 7- Az Ügyvédszövetség debreceni osztályáról. írta : Böszörményi Béla, ü. v. alelnök. A debreceni osztály kevéssel a központ újjáéledése után, 1927 tavaszán vette fel az újjászervezés munkáját. Működéséről a szövetségi közlöny publikált részletes közléseket. Megalakulása óta rendszeresen ápolja heti összejövetelein a karlársias összetartást, melyeken beható megvitatást nyernek az aktuális kari és jogi kérdések. Elsőként rendezte és tartotta meg ismételten bírák és ügyvédek élénk részvétele mellett könyvviteli tanfolyamát. Tevékenyen részt vett az országos kongresszusok és értekezletek munkájában. A jogtudomány és a gazdasági élet aktuális kérdéseiről értékes előadásokat rendezett Debrecen jogásztársadalmának, melyeken a kebelbélieken kívül Bozóky Ferenc, Dávid István, Király Ferenc, Nizsalovszky Endre, Nyulászy János, Szabó László, Szladits Károly és Vladár Gábor tartottak igen magas színvonalú, tudományos előadásokat. A debreceni szövetség a most vázolt irányú munkaköreit a jövőben is híven kívánja betölteni és kimélyíteni. De fokozottabban kívánja feladatának tekinteni a debreceni osztály azt a már eddig is eredményesen megkezdett munkát, amit az ügyvédi hivatás népszerűsítésének, az ügyvédi munka iránti bizalom megerősítésének, & szellemi középosztályhoz tartozók barátságos együttműködésének a kívánalma tesz kötelességévé. Ezeket a feladatokat a közélet terén és a társadalmi alakulatokban fokozottabban kifejtett önzetlen munkálkodás révén és tagjainak ebbe a munkába minél nagyobb számban való bevonása útján kívánja szolgálni. Feladatunknak tekintjük azt is, hogy mi ügyvédek, akik hivatásunkban eljárva, a nemzeti társadalom minden rétegének jól ismerjük, sőt érezzük a küzdelmeit, bajait, kétségbeesését, — erős hittel, bíztatással álljunk embertársaink mellett, élesztve bennük az életösztönt, a reménységet, a soká már nem késhető fordulatig. És mi lesz mivelünk ügyvédekkel? Mátyás király egy ügyvéd részére nem engedélyezett többet 14 ügyfélnél. Lehet, talán ikyesmi fogja újra meghozni a megoldást. Okos rendelkezés lehetett, mert íme, az ügj'védi kar még most is megvan, pedig már régóta nincs érvényben az igazságos Mátyás rendelete. Ma azonban talán mégis okosabb rendelkezésre lenne szükség, mert talán nincs is már összesen 14 ügyfél, vagy ha van, az sem a régi már. Mi mégis erős hittel hisszük az isteni bölcseség örök törvényét, hogy a böjt után a feltámadás következik. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Nyíregyházai Ügyvédi Kamara f. évi január 21-én tartotta tisztújító közgyűlését. Elnök lett Murányi László, alelnök Schön Viktor, főtitkár Szitha Sándor és ügyész Fuhrmann Lajos. Végeredményben 80 °/0-ában a régi vezetőséget választották meg újra. A racionalizálási ankét határozata szerint, mely a bíróságok élénk helyeslésével találkozott, a beadványok külzete a fedőlap baloldalára kerül, a fedőlap jobboldala pedig a bíróság érkeztetési bélyegzője, a bírósági feljegyzések és a bélyegek számára tartandó fenn. A beadvány tartalma a belső (2-ik) oldalon kezdődik. Ügyvédi Egyesületek. A Bűnügyi Védők Egyesületében január 26-án bírákból és ügyvédekből megjelent nagyszámú jogászközönség előtt nagysikerű előadást tartott Kállay Miklós, a budapesti kir. ítélőtábla tanácselnöke «A védő szerepe a tényállás megállapításánál)) címmel. Előadásának gondolatmenete a következő volt : Az igazságszolgáltatás célja az anyagi igazság kiderítése. Ennek alapfeltétele a tényállás jó és a valóságnak megfelelő megállapítása. A tényállás megállapításánál a védőnek nagyjelentőségű, sokszor ügydöntő szerepe van. Ez a szerep az első- és másodfokú eljárásban korlátlan lehetőségeket nyújt a védelem számára, míg a harmadfokú eljárásban erősen korlátozott. Az első- ós másodfokú eljárásban kiváló szerepe van a bizonyítékok feltárásánál a tanúk szavahihetőségének, megbízhatóságának kimutatásánál, helyszíni szemle tévedésmentes felvételénél, szakértői vélemény értékelésénél. A bizonyítékok tárgyilagos bírálata a bírói szabad mérlegelés mellett elősegítheti a bizonyítékok megfelelő értékelését. A bírói szabad mérlegelés az a tisztító tűz, amelyben elhamvadnak az értéktelen bizonyítékok, de kikristályosodnak a kritika tüzét kiállóit értékes bizonyítékok. Nemes hivatás a védelem számára, ha ennek a lelki folyamatnak kialakulására tárgyilagos érveivel befolyást tud gyakorolni. A harmadfokú eljárásban nagyon korlátozott a védelem szerepe a tényállás revíziója tekintetében. Az 1928 : X. tc. 33. §-a ugyan megengedi a revíziót, de csak akkor, ha az alsófokú bíróság ténymegállapítása hiányos, homályos, vagy az iratok tartalmával ellentétben áll, avagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a helyes tényállás az iratok alapján kétségtelenül megállapítható. De ilyen irányban a védelem számára nem ad semmiségi panaszra jogot a törvény, ilyen határozatot csak hivatalból hozhat a harmadfokú bíróság. Egyetlen lehetőség a védelem számára, hogy tárgyilagos, rövid érveléssel reámutat a védelem ezekre a hiányokra és amennyiben ennek kellő alapja van, nem ugyan semmiségi panasz folytán, de hivatalból bevonható a revízió keretébe! A Keiesztény Ügyvédek Nemzeti csoportja keddi ülésein legutóbb az igazságügyminiszter úr által tartott ügyvédi ankét kapcsolatos kérdéseivel és különösen az ügyvédség illetékügyi sérelmeivel foglalkozott. Eészletesebb megvizsgálás tárgyává tette továbbá a Választott Bírói Központ tárgyában felmerült indítványokat. Foglalkozott végül az értekezlet a csoport tagjainak azzal a kívánságával is, amely a kamarai közgyűlések határidejének hétköznapokra leendő rendszeres áttételére vonatkozik. Hangsúlyozást nyert, hogy a vasárnap keresztény ünnep, amelyen minden kereszténynek vallásbeli kötelezettségei vannak s ennek tiszteletben tartását a csoport a jövőben meg fogja kívánni. A legközelebbi üléseken Krukk Elemér előadásában az ügyvédség gazdasági problémáival fog a csoport foglalkozni. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat!