Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 20. szám - A megbízás visszavonásának befolyása a kikötött jutalomdíjra. [1. r.]

82 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 20. SZÁM. Sajtószemle. Jogállam. 3. szám. (Március.) Pap István «A végrendelettel elhagyott vagy elajándékozott ági vagyontárgy értékét kell-e pótolni a szerzeményből)) c. cikkében a kérdés levezetése után megállapítja, hogy nem állhat meg az a nézet, hogy a végrendelettel elhagyott vagy az elajándékozott ági vagyontárgy értékét pótolni kell, hanem helyes a Kúria gyakorlata, mely szerint ezekben az esetekben az ági vagyontárgy értékét nem kell pótolni. — Ló'w Tibor a korlátolt felelősségű társaság jogi gyakorlatából közöl nagyszámú, érdekes jogesetet. — Tóth László a vércsoport meghatározásáról ír a bírósági szolgálatban, ismerteti a kérdés jelen állását és megállapítja, hogy az igazságügyi orvosi tanács nincs lekötve az elutasító álláspont mellett, következésképpen nincs akadálya annak, hogy a bíróságok a jövőben a vércsoport meghatározásokat igénybevegyék és igyekezzenek ezek révén az anyagi igazsághoz közelebb férkőzni. — Kartól Ignác hatásköri összeütközés címen egy konkrét perjogi esetet ismertet. — Sárffy Andor az állam, a helyi közületek és a közhivatalnokok vagyoni felelősségéről szóló tanulmányát fejezi be. Polgári Jog. 5. szám. (Május.) Közli boldogult Sichermann Bernátnak a jelzálogjogról szóló törvény 68—71. §-ainak módosítása tárgyában készített javaslatát és e javaslat indokolását. — György Ernő a mezőgazdasági magánegyesség problémáival foglalkozik. Ha igaznak bizonyul az a feltevés, hogy a mezőgazdaság kedvezőbb viszonyok elé néz, úgy elérkezett az időpont az egyességi megoldás életrehívására. Ez esetben.t. i. — figyelemmel a nagymérvű kamatmérséklésekre is — a válságos helyzetbe jutott adósok körének további bővülésére számítani nem lehet és így sor kerülhet profilaxis helyett a terápiára. Az eljárás a hitelező' autonómia érvényesülése mellett viendő keresztül. — Vági József a judikatúra kiemelkedő döntéseit ismerteti. — Ifj. Nagy Dezső a jövőbeli kár megtérítésének a jogegységi tanács elé kerülő kérdésével foglalkozik. Bíróságaink idegenkednek a jogerős ítélettel lezárt jogviták megbolygatásától. Ez fontos körülmény, de még magasabb érdek, az igazságosság követeli, hogy a balesetet szenvedettnek teljes kára térüljön meg, amibe az okozatos kapcsolatban álló jövőbeli kár is beletartozik. Ez a szabad pályán működőknél is figyelembe veendő a Ppé. 413. §-ának alkalmazásával. — Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik azonos eredménnyel Kelemen Sándor cikke is. — Bothár Sándor a kúriai döntvények visszaható erejének kérdését veszi vizsgálat alá és megállapítja, hogy döntvénynél visszaható erőről fogalmilag nem is lehetne szó. Ám amennyiben a döntvényben kifejezett jogelvnek a döntvény hozatala előtti időből való tényállásra irányuló alkalmazását valaki visszaható erőnek kívánja nevezni, ez esetben a helyes álláspont csakis a visszaható erő megállapítása lehet. — Beck Salamon a jogegységi tanács előtt fekvő «vétel bérletet bont* elvével foglalkozik és kompromisszumos megoldást tart kívánatosnak, mely szerint, ha a tulajdonváltozás célja éppen a haszonbérleti szerződés megszüntetése, tehát ha a tulajdonváltozás egyenesen erre a megszüntetésre való expediensként használtatik fel szerződő felek által, úgy az új tulajdonost se illesse meg a felmondási jog. Ezt kívánja meg az in fraudem legis tilalma is. — Goldberger József a házassági törvény 80. § c) pontjához fűz megjegyzéseket és megállapítja, hogy a c) pontba ütköző cselekmény beleütközik az aj pontba is, így a 80. § csak látszatra tartalmaz taxációt, valójában a szöveg példálódzást takar. — Ábrahám Mózes Kartal Ignác egy cikkével foglalkozik és a Magánjogi Törvénykönyv életbehívása ellen foglal állást, mert az megmerevítené a jogot, míg írott jogszabály hiányában a Kúria minden időben bölcsen mutatta meg az utat az élet változó viszonyai között született jogi problémák megoldására. — Hajdú Miklós a felfolyamodási eljárás körében az észrevételezési jog megadását tartja kívánatosnak. Csehszlovák Jog. Április 26-i számában Better Oswald felsőbírósági tánácsos az 1931. évi 4. sz. törvény 5. és 6. §-ainak értelmezéséről ír rövid cikket. A szakaszok a biztosítási végrehajtásra és az ideiglenes intézkedésre vonatkoznak. Oesterreichische Anwalts-Zeitung. ő. szám. (Március 2.) Ludwig Weiss a kisajátítási jog főkérdéseiről ír jogösszehasonlító nézőpontból. — Max Gellis a korlátolt felelősségű társaság bejegyzését célzó bejelentésnek alaki és tartalmi kellékeit és szükséges mellékleteit ismerteti gyakorlati szempontból. — Heinz Potthoff az ügyvédi képviseletről ad ismertetést a német munkaügyi bíróságok előtt. Eddig a kizárólagos ügyvédi képviselet csak a legfelsőbb munkaügyi bíróságnál volt intézményesítve, a másodfokú bíróságnál a képviselet már nem volt kizárólagos, mert itt a szervezetek funkcionáriusai is eljárhattak, míg az alsófokú eljárásból az ügyvédek teljesen ki voltak zárva. A szakszervezeteknek és munkaadó-szövetségeknek az elmúlt év fejleményei folytán történt feloszlatása következtében a kérdés újabb rendezése vált szükségessé. Ez a nemzeti munka rendjéről szóló terjedelmes törvényben nyert szabályozást, ami csak annyiban hozott javulást, hogy a szervezetek megszűnése folytán ezek funkcionáriusai nem járhatnak el, tehát másodfokú eljárásban — mint eddig csak a legfelsőbb fokon — kizárólagossá vált az ügyvédi képviselet. Az elsőfok előtti eljárásból azonban az ügyvédség elvben továbbra is ki van zárva. Kivétel itt a német munkafront által berendezendő jogi tanácsadó-irodák vezetőire és alkalmazottaira (ezek is csak az esetben, ha tevékenységüket kizárólag a jogi tanácsadás részére kötik le), továbbá azokra az ügyvédekre állapíttatott meg, akiket a német munkafront konkrét esetben a fél képviseletére felhatalmaz. Ezáltal a német ügyvédség nagy tömege a képviselettől az elsőfokon továbbra is elzárva marad. — Emil Hofmannsthal a szegényjog egyik kérdését veszi bírálat alá. — Hermann Prey Eóbert Peutlschmid-et, a legfelsőbb törvényszék elhalt másodelnökét parentálja el. •— 6. szám. (Március 17.) Hans Spitzer az osztrák iparjog újabb szabályozását tárgyazó törvénytervezetet ismerteti. A tervezet a védett iparok körét lényegesen kiterjeszti. Az eddigi csoportokhoz — szabad-, képesítéshez kötött és engedélyhez kötött ipar — egy újabb csoport járul, a «kötött ipar». Ebbe a csoportba egyelőre 29, eddig szabad ipar soroztatott. Ismerteti a tervezetnek az eddigi szabályozástól eltérő számos rendelkezését. — Budolf Braun «Zárszó a Dispensehe»-hez című cikkében annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy ma, amikor a közjog átalakításával kapcsolatban a jövőben megszűnik az ú. n. Dispensehe lehetősége, amiért különben nem kár, mert szerző szerint a házassági erkölcs meglazulását vonta maga után, mondassék ki egy szükségrendeletben, hogy a megkötött Dispensehe jogérvényesnek és megtámadhatatlannak tekintendő. Az emberek ezrei lélegeznének fel szabadon egy ilyen rendelkezés esetén és e mellett nyugvópontra jutnának a közigazgatási hatóságok és a bíróságok között e kérdésben évek óta fennálló ellentétek. — Fritz Flandrak a kötelezettség, illetve vétkesség fogalma törvényes és laikus értelmezésének szentel hosszabb tanulmányt. — Ernst Lohsing az ügyvédi jogosítvány közigazgatási felfüggesztéséről szóló február 16-i kormányrendeletet ismerteti, mely szerint az igazságügyminiszternek biztonsági okokból jogában áll ez év június 30-ig azoknak az ügyvédeknek és közjegyzőknek jogosítványát megszüntetni, akik az ez év január 26-án vagy az ez év február 12-én hozott 52., illetve 78. számú törvények alapján jogerősen el lettek ítélve. Az elítélés alapjául szolgáló cselekmények politikai természetűek, így részvétel tiltott politikai pártokban, sztrájktilalom, egyenruhatilalom megszegése, politikai tüntetések, terrorcselekmények, visszaélés a rádióval, bűzbombák használata stb. Ha az ítélet jogerőre emelkedése óta már több mint két hónap tel el, úgy ilyen intézkedésnek helye nem lehet. — 7. szám. (Április 1.) Ludwig Weiss az aranyzáradék-rendeletnek az aranykorona kötelezettségekre való kihatásait ismerteti. — Hans Krehan az in dubio pro reo alapelv töretlen érvényesítésének nagy fontosságára mutat rá, különösen ma, amikor Ausztriában a büntető jogszolgáltatást nem jelentéktelen részben a közigazgatási hatóságok gyakorolják, amelyeknek döntései ellen csak szűk körben van jogorvoslatnak helye. — Oskar Meister a munkanélküli segély intézményének körében jelentőséggel bíró szűkös ellátás fogalmát ismerteti. Ne felejtse el az ügyvédi vótívet a bírósághoz való benyújtás előtt kitölteni az ön által ismert adatokkal (1., 2., 3. számú rovatok). Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9Ö.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Froitkiiii-Társulat nyomdája: Ábrái V,