Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 18. szám - A Bécsi Ügyvédek Végrehajtási Irodája

74 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 18. SZÁM. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az 1874: XXXIV. tc. 54. §-a alapján létrejött s az ügyvédi megbízásra vonatkozó megállapodásnál a dolog természete szerint sem alkalmazható az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 23. §-ában foglalt az az intézkedés, amely csupán a szolgálati viszonyban állók javára állapítja meg a rendelet intézkedéseitől eltérő joglemondások érvénytelenségét. Az irányadó megállapítás szerint a felperes az alperes íiókintézeténól az ügyészi teendőket már az 1926. évi október 14-én kelt 1) jelű okiratba foglalt megállapodást közvetlenül megelőző' két éven át is nem az alperestől járó előre meghatározott javadalmazás ellenében, hanem akként látta el, hogy az esetenként felmerülő peres és perenkívüli ügyekben kifejtett tevékenységéért, valamint a fiókintézet jogi tanáccsal ellátásáért csupán az egyes peres vagy perenkívüli ügyekben külön megállapított díjat kapta meg. Ebből kétségtelen, hogy a felperes az 1) jelű megállapodás létesítése előtt sem volt az alperes fiókintézetének meghatározott javadalmazással ellátott olyan állandó alkalmazottja, akinek az alpereshez való jogviszonya az 1910/1920. M. E. sz. rendeletben felvett rendelkezések alapulvételével lenne elbírálandó. Annak a kérdésnek az eldöntésénél tehát, hogy megilleti-e a felperest az alperessel szemben az egy évi felmondási idő, ós az erre az időre a felperes által felszámított kereseti követelés, helyesen indult ki a fellebbezési bíróság az 1) alattiban foglalt megállapodás tartalmából, valamint annak a vizsgálatából, hogy van-e elfogadható alapja a felperes által a most említett megállapodás érvénytelenségét vitató álláspontnak. Az előbb már előadott és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból az is következik, hogy az 1) jelű megállapodás az 1874: XXXIV. tc. 54.. §-a által megengedett olyan előzetes megegyezése a peres feleknek, amelyben a felperes díjazásának a kérdése lényegileg az ezt közvetlenül megelőzően — a felperes szerint is már két éven át — folytatott gyakorlatnak megfelelően írásban nyert rendezést s egyúttal a felperes elismerte abban azt is, hogy megbízásai esetenkénti ügyvédi megbízásokként bírálandók el, az intézettel semminemű szolgálati viszonyban nem áll, s a megbízások egészben vagy részbeni megszűnéséből kifolyólag az intézettel szemben semmiféle igénye nincs. Az 1874. évi XXXIV. tc. 54. §-a alapján létrejött, s az ügyvédi megbízásra vonatkozó megállapodásnál a dolog természete szerint sem alkalmazható az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 23. §-ában foglalt az az intézkedés, amely csupán a szolgálati viszonyban állók javára állapítja meg a rendelet intézkedéseitől eltérő joglemondások érvénytelenségét. A kényszerhelyzetre alapított kifogás pedig már annálfogva sem jöhetet figyelembe, mert szolgálatra utaló viszony a felek között a megállapodást megelőző időben nem állván fenn, a felperes érvényteleníteni kért nyilatkozata nem az őt meg sem illető felmondásijogról való lemondást foglalja magában, hanem csupán a fennállott jogi helyzet írásbeli elismerésével az esetleges vita kizárását célozza. Ezek szerint a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperest az alperessel szemben a felmondási jog nem illeti meg. (Kúria 1984. március 13. P. VI. 4417/1933. Elnök : Térfi; előadó : Kerekes.) Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen. Sternberg Gyula fehérgyarmati kir. közjegyző a következő két jegyzői «magánmunkát» küldötte be a Kir. Közjegyzők Közlönyének, amely ezeket április havi számában közli. A két díszmunka a következő : «Nagyságos Klein Frida úrnőnek, Tarpa. Igazolom, a mai napon történt házasságkötésünk alkalmából átvettem Öntől további rendelkezésre szavatosságom mellett hozományként készpénzben Aranypengő 4000, azaz Négyezer arany pengőt, bútorra Aranypengő 500, azaz Ötszáz aranypengőt és Aranypengő 1.500, azaz Egyezerötszáz aranypengő értékű kelengyét, tehát összesen Aranypengő 6000, azaz Hatezer aranypengő értéket, mely összeg erejéig bárhol és bármily tulajdonomat képező ingó- és ingatlanvagyonommal részére elsőhelyen a tulajdonjog fedezve van és ennek biztosítékául megengedem fenti összeg erejéig vagyonomra az előjegyzést, illetve bekebelezést minden ezzel járó költségekkel egyetemben. Teljes tisztelettel : Jakab Márton s. k. Kelt Tarpán, 1932. évi május hó 24-én. Előttünk, mint tanúk előtt : Seeberg Artúr s. k., Klein Dániel s. k.» * * «Egyesség-levél, mely a mai napon Nagy Gábor vámosoroszi és Juhos Ferencné Bak Mária kishodosi lakosok között az alábbi feltételek mellett köttetett: Fent megnevezettek kölcsönösen kijelentik, hogy egymással házassági életközösségre óhajtanak lépni, azonban ennek jelenleg még törvényes akadálya van, mert Juhos Ferencné Bak Mária férje sem holttá nyilvánítva, sem halálesete anyakönyvezve nincs. Addig is azonban, míg ezen házassági akadály elháríttatik, nevezettek házasságon kívüli életközösségre lépnek. Nagy Gábor kijelenti, hogy amennyiben a közöttük szándékolt házasság az ő hibájából nem volna megköthető, az esetben Juhos Ferencné Bak Mária részére a vele együtt élt időre havonta 100 (egyszáz) pengőt fizet s ezen összeg hiánytalan megfizetéséért minden vagyonával felelősséget vállal s megengedi, hogy ezen összeget Juhos Ferencné Bak Mária bármely bíróság által bárhol található ingó- és ingatlanvagyonából kielégíthesse. Kölcsönösen kijelentik, hogy a fennálló házassági akadály mielőbbi elhárítására szükséges lépéseket azonnal megteszik s mihelyt a házasság megkötése lehetővé válik, azt azonnal kötelesek megkötni. Tisztaberek, 1927. évi november hó 22. Nagy Gábor s. k., Juhos Ferencné +, névíró Nagy Zoltán s. k. Előttünk : Nagy Zoltán s. k., Szabó István s. k.» Sajtószemle. Magyar Törvénykezés. Április 1-i száma közli a zugirászatról szóló 1934. évi III. törvénycikket. Közli továbbá a 2600/1934. M. E. sz. rendeletet az 1934. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hitel előmozdítása tárgyában, a 36,000/1934. P. M. sz. rendeletet a forgalmi adóhátralékokkal kapcsolatos fizetési kedvezményekről, és a 2710/1934. M. E. sz. rendeletet az ú. n. öröklakást biztosító szövetkezet kilépő tagja részére járó üzletrész kifizetésének szabályozása tárgyában. Tanoncügyi jogszabályok. Hiánypótló és praktikus munka jelent meg a napokban erről az eddig nagyon elhanyagolt jogterületről. Pogány Dezső, a központi kir. járásbíróság munkaügyi ítélőbírája és Dóczi Sámuel ügyvéd, aki sokoldalú irodalmi munkásságot fejtett ki iparosügyekben. 130 oldalas népszerű könyvben könnyen áttekinthető és laikusok által is megérthető módon tárgyalják az egész magyar tanoncügyi joganyagot. A könyv nem puszta kompiláció, hanem elemző törvénybírálat is, amely a törvényelőkészítés munkáját is megkönynyíti a hézagok és hibák megvilágítása útján. Az 1922 : XII. tc. mellett felkarolja az 1928 : V. tc. anyagát is, amelyben sok anyagi jogi részlet van. Behatóan foglalkozik a könyv a tanviszony felbontásának bonyolult kérdésével és a kártérítés speciális anyagával, amelyek a joggyakorlat legsűrűbben ismétlődő keretét adják. Ismerteti a bírói hatáskör ügyét is, amely igen gyakran vitás. A könyvben az ipartörvény minden tanoncügyi szakasza mellett megtalálhatók a hasonló perekben hozott ítéletek és az odatartozó rendeletek is, a könyv végén pedig igen részletes, betűrendes mutató van. A könyv ára 3 pengő és az Iparoskáté (VII., Eákóczi-út 10.) útján rendelhető meg. Polgári Jog. 4. szám. (Április.) A Sichermann Bernát emlékének szentelt vezetőcikk után Nizsalovszky Endre Szászy Béláról ír megemlékezést. — Varga István az árproblémákkal foglalkozik és megállapítja, hogy az árelemzés számára valamiféle sémát kellene felállítani. — Sárffy Andor a végrehajtás megszüntetési per megindításának kezdő és véghatárideje címmel a Végrehajtás megszüntetési perről sajtó alatt levő munkájából mutat be egy fejezetet. — Tunyoghi Szűcs Kálmán a mezőgazdasági hitel felélesztésének kérdését tárgyalja és rámutat arra, hogy 86,000 védettbirtokos jóformán csak zöldhitel alakjában juthat most hitelhez. Ezzel a zöldhitel megfelelő szabályozása nagy fontosságot nyert. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Abrai V.