Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 18. szám - A Bécsi Ügyvédek Végrehajtási Irodája

74 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 18. SZÁM. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az 1874: XXXIV. tc. 54. §-a alapján létre­jött s az ügyvédi megbízásra vonatkozó meg­állapodásnál a dolog természete szerint sem alkalmazható az 1910/1920. M. E. sz. ren­delet 23. §-ában foglalt az az intézkedés, amely csupán a szolgálati viszonyban állók javára állapítja meg a rendelet intézkedései­től eltérő joglemondások érvénytelenségét. Az irányadó megállapítás szerint a felperes az alperes íiókintézeténól az ügyészi teendő­ket már az 1926. évi október 14-én kelt 1) jelű okiratba foglalt megállapodást közvet­lenül megelőző' két éven át is nem az alpe­restől járó előre meghatározott javadalma­zás ellenében, hanem akként látta el, hogy az esetenként felmerülő peres és perenkívüli ügyekben kifejtett tevékenységéért, vala­mint a fiókintézet jogi tanáccsal ellátásáért csupán az egyes peres vagy perenkívüli ügyekben külön megállapított díjat kapta meg. Ebből kétségtelen, hogy a felperes az 1) jelű megállapodás létesítése előtt sem volt az alperes fiókintézetének meghatáro­zott javadalmazással ellátott olyan állandó alkalmazottja, akinek az alpereshez való jogviszonya az 1910/1920. M. E. sz. rendelet­ben felvett rendelkezések alapulvételével lenne elbírálandó. Annak a kérdésnek az el­döntésénél tehát, hogy megilleti-e a fel­perest az alperessel szemben az egy évi fel­mondási idő, ós az erre az időre a felperes által felszámított kereseti követelés, helye­sen indult ki a fellebbezési bíróság az 1) alattiban foglalt megállapodás tartalmából, valamint annak a vizsgálatából, hogy van-e elfogadható alapja a felperes által a most említett megállapodás érvénytelenségét vi­tató álláspontnak. Az előbb már előadott és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból az is következik, hogy az 1) jelű megállapodás az 1874: XXXIV. tc. 54.. §-a által megengedett olyan előzetes megegyezése a peres feleknek, amelyben a felperes díjazásának a kérdése lényegileg az ezt közvetlenül megelőzően — a felperes szerint is már két éven át — folytatott gya­korlatnak megfelelően írásban nyert ren­dezést s egyúttal a felperes elismerte abban azt is, hogy megbízásai esetenkénti ügyvédi megbízásokként bírálandók el, az intézettel semminemű szolgálati viszonyban nem áll, s a megbízások egészben vagy részbeni megszűnéséből kifolyólag az intézettel szem­ben semmiféle igénye nincs. Az 1874. évi XXXIV. tc. 54. §-a alapján létrejött, s az ügyvédi megbízásra vonatkozó megálla­podásnál a dolog természete szerint sem alkalmazható az 1910/1920. M. E. sz. ren­delet 23. §-ában foglalt az az intézkedés, amely csupán a szolgálati viszonyban állók javára állapítja meg a rendelet intézkedései­től eltérő joglemondások érvénytelenségét. A kényszerhelyzetre alapított kifogás pedig már annálfogva sem jöhetet figyelembe, mert szolgálatra utaló viszony a felek között a megállapodást megelőző időben nem állván fenn, a felperes érvényteleníteni kért nyi­latkozata nem az őt meg sem illető felmon­dásijogról való lemondást foglalja magában, hanem csupán a fennállott jogi helyzet írás­beli elismerésével az esetleges vita kizárását célozza. Ezek szerint a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperest az alperessel szemben a felmondási jog nem illeti meg. (Kúria 1984. március 13. P. VI. 4417/1933. Elnök : Térfi; előadó : Kerekes.) Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen. Sternberg Gyula fehérgyarmati kir. köz­jegyző a következő két jegyzői «magán­munkát» küldötte be a Kir. Közjegyzők Közlönyének, amely ezeket április havi szá­mában közli. A két díszmunka a következő : «Nagyságos Klein Frida úrnőnek, Tarpa. Igazolom, a mai napon történt házasság­kötésünk alkalmából átvettem Öntől to­vábbi rendelkezésre szavatosságom mellett hozományként készpénzben Aranypengő 4000, azaz Négyezer arany pengőt, bútorra Aranypengő 500, azaz Ötszáz aranypengőt és Aranypengő 1.500, azaz Egyezerötszáz aranypengő értékű kelengyét, tehát össze­sen Aranypengő 6000, azaz Hatezer arany­pengő értéket, mely összeg erejéig bárhol és bármily tulajdonomat képező ingó- és ingatlanvagyonommal részére elsőhelyen a tulajdonjog fedezve van és ennek bizto­sítékául megengedem fenti összeg erejéig vagyonomra az előjegyzést, illetve bekebe­lezést minden ezzel járó költségekkel egye­temben. Teljes tisztelettel : Jakab Márton s. k. Kelt Tarpán, 1932. évi május hó 24-én. Előttünk, mint tanúk előtt : Seeberg Artúr s. k., Klein Dániel s. k.» * * «Egyesség-levél, mely a mai napon Nagy Gábor vámosoroszi és Juhos Ferencné Bak Mária kishodosi lakosok között az alábbi feltételek mellett köttetett: Fent meg­nevezettek kölcsönösen kijelentik, hogy egymással házassági életközösségre óhaj­tanak lépni, azonban ennek jelenleg még törvényes akadálya van, mert Juhos Fe­rencné Bak Mária férje sem holttá nyilvá­nítva, sem halálesete anyakönyvezve nincs. Addig is azonban, míg ezen házassági aka­dály elháríttatik, nevezettek házasságon kívüli életközösségre lépnek. Nagy Gábor kijelenti, hogy amennyiben a közöttük szán­dékolt házasság az ő hibájából nem volna megköthető, az esetben Juhos Ferencné Bak Mária részére a vele együtt élt időre havonta 100 (egyszáz) pengőt fizet s ezen összeg hiánytalan megfizetéséért minden vagyonával felelősséget vállal s megengedi, hogy ezen összeget Juhos Ferencné Bak Mária bármely bíróság által bárhol talál­ható ingó- és ingatlanvagyonából kielégít­hesse. Kölcsönösen kijelentik, hogy a fenn­álló házassági akadály mielőbbi elhárítá­sára szükséges lépéseket azonnal megteszik s mihelyt a házasság megkötése lehetővé válik, azt azonnal kötelesek megkötni. Tiszta­berek, 1927. évi november hó 22. Nagy Gábor s. k., Juhos Ferencné +, névíró Nagy Zoltán s. k. Előttünk : Nagy Zoltán s. k., Szabó István s. k.» Sajtószemle. Magyar Törvénykezés. Április 1-i száma közli a zugirászatról szóló 1934. évi III. törvénycikket. Közli továbbá a 2600/1934. M. E. sz. rendeletet az 1934. évi mező­gazdasági munkálatok elvégzéséhez szük­séges hitel előmozdítása tárgyában, a 36,000/1934. P. M. sz. rendeletet a forgalmi adóhátralékokkal kapcsolatos fizetési ked­vezményekről, és a 2710/1934. M. E. sz. rendeletet az ú. n. öröklakást biztosító szö­vetkezet kilépő tagja részére járó üzletrész kifizetésének szabályozása tárgyában. Tanoncügyi jogszabályok. Hiánypótló és praktikus munka jelent meg a napokban erről az eddig nagyon elhanyagolt jogterü­letről. Pogány Dezső, a központi kir. járás­bíróság munkaügyi ítélőbírája és Dóczi Sámuel ügyvéd, aki sokoldalú irodalmi mun­kásságot fejtett ki iparosügyekben. 130 ol­dalas népszerű könyvben könnyen áttekint­hető és laikusok által is megérthető módon tárgyalják az egész magyar tanoncügyi jog­anyagot. A könyv nem puszta kompiláció, hanem elemző törvénybírálat is, amely a törvényelőkészítés munkáját is megköny­nyíti a hézagok és hibák megvilágítása út­ján. Az 1922 : XII. tc. mellett felkarolja az 1928 : V. tc. anyagát is, amelyben sok anyagi jogi részlet van. Behatóan foglalkozik a könyv a tanviszony felbontásának bonyo­lult kérdésével és a kártérítés speciális anya­gával, amelyek a joggyakorlat legsűrűbben ismétlődő keretét adják. Ismerteti a bírói hatáskör ügyét is, amely igen gyakran vitás. A könyvben az ipartörvény minden tanonc­ügyi szakasza mellett megtalálhatók a ha­sonló perekben hozott ítéletek és az oda­tartozó rendeletek is, a könyv végén pedig igen részletes, betűrendes mutató van. A könyv ára 3 pengő és az Iparoskáté (VII., Eákóczi-út 10.) útján rendelhető meg. Polgári Jog. 4. szám. (Április.) A Sicher­mann Bernát emlékének szentelt vezetőcikk után Nizsalovszky Endre Szászy Béláról ír megemlékezést. — Varga István az árproblé­mákkal foglalkozik és megállapítja, hogy az árelemzés számára valamiféle sémát kellene felállítani. — Sárffy Andor a végrehajtás megszüntetési per megindításának kezdő és véghatárideje címmel a Végrehajtás meg­szüntetési perről sajtó alatt levő munkájá­ból mutat be egy fejezetet. — Tunyoghi Szűcs Kálmán a mezőgazdasági hitel fel­élesztésének kérdését tárgyalja és rámutat arra, hogy 86,000 védettbirtokos jóformán csak zöldhitel alakjában juthat most hitel­hez. Ezzel a zöldhitel megfelelő szabályo­zása nagy fontosságot nyert. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Abrai V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom